Csiba Gábor az adósságról

A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma komolyan, partnerként kezeli az érdekképviseleti szerveket és ad a véleményükre – írja dr. Csiba Gábor cikkében.

Dr. Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatója, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke cikkében örvendetesnek tartja, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma komolyan, partnerként kezeli az érdekképviseleti szerveket és ad a véleményükre.

Az egyesület által kiadott 18 pontos akcióterv kapcsán írja, szerintük az előző nyolc év kormányainak az egészségügyért felelős illetékesei úgy álltak nagy lendülettel munkába, úgy kezdték el átalakítani, megreformálni, leginkább leépíteni az egészségügyi rendszert, hogy arra az egyszerű kérdésre sem tudtak konkrét és korrekt választ adni, hogy mennyi is a kórházak adóssága. Ezért a javaslat egyik legfontosabb pontja az adósság összegének pontosítása és a tartozás kezelése.

Véleményük szerint a kb. 100 milliárd forintos intézményi adósságállományból kb. 40 milliárd a tényleges működési hiány. Ennyivel van kevesebb az ez évi költségvetésben, mint a 2008-asban. Ez pontosan egy havi összeg, amit a magyar költségvetés nem ad meg az intézményeknek. Ez minden intézmény működéséből hiányzik, ez az, amit mindenképp vissza kell pótolni minden intézménynek.

Az adósságnak a többi, 60 milliárdos részét nem lehet „csak úgy" konszolidálni, odaadni az intézményeknek, mert semmi nem garantálja, hogy nem termelődik újra. Ráadásul igazságtalan is lenne ez azon intézményekkel szemben, amelyeknek nincs ilyen adósságuk, amelyek a fejlesztések visszafogásával, belső megszorításokkal, de gazdaságilag stabil módon vészelték át az elmúlt 4 év egészségügyi ámokfutását. A konszolidáció mellé le kell tenni intézményenként, térségenként egy olyan átalakítási, racionalizálási programot, ami biztosíték arra, hogy nem keletkezik újra ez az adósság.

A szövetség 18 pontos javaslata ezért ötleteket is ad arra nézve, hogy honnan lehet többletpénzt szerezni. Ilyen például a közvélemény által „hamburgeradónak" titulált egészségügyi hozzájárulás, vagy az „extrémadó". Ez utóbbi szerint azok, akik extrém sportokat űznek vagy ittasan, gyorshajtás következtében sérülnek, azoknak a gyógykezelését csak az életveszély elhárításáig, állapotuk stabilizálásáig fizesse a társadalombiztosító, a rekonstrukciót, rehabilitációt saját zsebből vagy külön erre a célra kötött biztosításból kell megtéríteni. Dr. Csiba Gábor hisz abban, hogy a jelenlegi kormányzat nyitott ezekre az elképzelésekre, és a partnerség meghozza a gyümölcsét.

A teljes cikk itt olvasható.