Csipezéshez hasonlítják a betegek az adatgyűjtést

A betegek a magánszférájukat, az orvosok az idejüket féltik az adatgyűjtéstől és zavar van a finanszírozásban is.

Az eddig megszokottnál bizalmasabb információkról, akár személyes társadalmi adataikról, gazdasági helyzetükről is faggathatják ősztől a betegeket az orvosok. Így több munkát kell végezniük, vagy még kevesebb idejük lesz a betegeik bajával foglalkozni – írja a Délmagyarország Napilap cikke nyomán a delmagyar.hu portálja. A pácienseknek vallaniuk kell például a családban korábban előforduló betegségekről. Arról szintén nyilatkozni kellene, hogy mennyit dohányoznak, mennyi alkoholt fogyasztanak, de a tervezet szerint a társadalmi-gazdasági adatok is érdekelhetik a háziorvosunkat. Ez már olyan, mintha csipet ültetnének belénk – nyilatkozta a portálnak az egyik beteg.

Múlt hétfőn 85 beteg ült a váróban, ha csak néhány kartont kitöltöttünk volna, őrjöngtek volna. Az egész rendelést megakasztaná – magyarázta Szilárd András háziorvos. A tervezet szerint havonta a praxishoz tartozó betegek két százalékának kellene kitöltenie a kartont. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, 1000–1500 fős praxis esetében havi 20-30 beteg adatait kell rögzíteni. Ha betegenként csupán fél órát számolunk a karton kitöltésére, akkor az 10-15 óra pluszmunkát jelenthet a háziorvosok számára. Ez egy-két rendelés teljes időtartama.

Nemcsak a pluszmunka aggasztja Szilárd Andrást, hanem az is, hogy a júliusra már beígért béremelést is csak a pluszfeladatok elvégzésének arányában utalják a praxisoknak. A tápéi háziorvos szerint a részletek még nem ismertek, de a korábban hasonló területen szerzett tapasztalatok nem adnak okot optimizmusra.