Csőd szélén a szociális otthonok | Weborvos

A tartós bentlakásos, emelt szintű intézmények egyharmadával kapnak kevesebb állami támogatást a múlt évinél.

A tartósan szociális intézményben lakók 85 százaléka nem szociális ellátásra szorul, hanem tartós betegellátásra, ezért sokkal inkább ápolóra lenne szükség, mint gyógytornászra vagy mentálhigiénés szociális munkásra. A Fővárosi Közgyűlés idősotthonok, gyermekvédelmi és hajléktalanellátó intézmények bezárásával, illetve összevonásával akarja megoldani a kilátástalan helyzetet. Öt intézményt szüntetnek meg jogutóddal, 28-ról 22-re csökken az önkormányzati otthonok száma. A felszabaduló ingatlanok eladásából kétmilliárd forintos bevételre számít a főváros.

Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szerint az átszervezésre azért van szükség, hogy a szociális intézmények működőképesek maradhassanak, mert a jelenlegi struktúrában az ágazat intézményei nem finanszírozhatók. Bugarszki Zsolt szociálpolitikus szerint is szerkezeti váltásra lenne szükség a szociális ellátás terén, de a bentlakásos otthonok fenntartásának gondja már régóta megoldatlan. A szakember szerint nem a befogadóképesség növelése a kiút, hanem hogy minél kevesebb embert kelljen otthonba küldeni. Az idősgondozásban el kellene  terjeszteni például a Magyarországon néhol már alkalmazott jelzőrendszeres szisztémát, amely egy, az ellátott karján viselt riasztógomb segítségével működik. A szociálpolitikus a kiutat az alapellátás, a házi gondozás fejlesztésében látja.