Csodabogyómánía mellékhatásokkal

A tudományos és hatósági aggály ellenére zavartalanul virágzik a csodabogyóüzlet – írja a Népszabadság.

Magyarországon az idén a tízmilliárd forintot is elérheti a különféle vitaminok és egyéb étrend-kiegészítő készítmények forgalma. A vitaminok és a többi táplálékkiegészítő szedését az egészségmegőrzés szándéka indokolja, de a fölöslegesen és ésszerűtlenül beszedett szerek olykor nem csökkentik, hanem inkább növelik a megbetegedés kockázatát. Ezt támasztotta alá a Mayo Clinic Proceedings januári számában megjelent tanulmány is, amely szerint a béta-karotint szedő dohányosoknál kimutathatóan, mintegy tíz százalékkal megnő a tüdőrák kockázata (holott a vitamint kifejezetten a rák megelőzése végett fogyasztják).

Hasonló következtetésre jutottak azok a kutatók is, akik egy évvel ezelőtt a Journal of the American Medical Association lapban tették közzé eredményeiket. Megállapították, az antioxidáns-hatású vitaminok (E-vitamin, A-vitamin és béta-karotin) egyes vizsgálatok szerint 4-16 százalékkal növelik a halálozás kockázatát. Az is kiderült, hogy a vitaminkészítmények ellenőrzése meglehetősen hiányos, gyakori a szennyezettség - egy célvizsgálatban az egészségügyi határértéket tízszeresen meghaladó ólomtartalmat mértek egy nőknek szánt készítményben -, a pontatlan dózisbeállítás (vagyis a túl-, illetve aluladagolás) pedig mindennaposnak számít.

Komoly aggodalomra ad okot, hogy a magyar fogyasztóvédelmi hatóság legutóbbi, 50 véletlenszerűen kiválasztott étrendkiegészítőt érintő vizsgálatában mindössze hét termék adagolását találta megfelelőnek.

A legfontosabb kifogás nem is az összetétellel, hanem a szintetikus készítmények felszívódásával kapcsolatos. A gyümölcsökben, zöldségekben megtalálható vitaminok kémiailag azonosak a tablettás változattal, ám az előbbiek mellé a természet „odacsomagolja" azokat a vivőanyagokat (olajat, más vitaminokat, ásványi anyagokat), amelyek segítik a felszívódást. Ezek nélkül a tabletta formájában beszedett vitamin nemcsak hatástalan, de akár ártalmas is lehet. Mint Szabó Franciska, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) munkatársa kifejtette, a magyar piacra többféle engedélyezési eljárással is bekerülhetnek a hivatalosan étrendkiegészítőnek nevezett készítmények. Egy részüket gyógyszerként, illetve gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményként az OGYI engedélyezte, a többit az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) regisztrálja. Az OGYI ugyanakkor - az európai gyakorlatnak megfelelően - nem végez önálló vizsgálatot, beéri a gyártó dokumentációjával.