Csökkenhet az ellátott idősek száma

A települések 36 százalékánál súlyos hiányokkal küzd a szociális alapellátás.

Csökken jövőre az idősek otthonainak állami támogatása, ami az intézményvezetők körében pánikot kelt. A mostaninál is szerényebb anyagi körülmények egyrészt a piac térnyerését, másrészt a kisebb intézmények csődjét eredményezhetik. Egy dél-dunántúli civil szolgáltató szerint itt az ideje, hogy az állam kizárólag a magyar piacra bízza a szociális szolgáltatások megszervezését.

- Az állam mindent kiszervez maga alól, de érdekes módon a szociális ellátásokhoz, például az idősellátáshoz, a házi segítségnyújtáshoz vagy a szociális étkeztetéshez makacsul ragaszkodik - magyarázta Kocsis József. A Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kht. igazgatója elmondta, ebben az évben 120 millió forintot takarítottak meg azok az önkormányzatok, amelyektől bizonyos feladatokat - köztük négy bentlakásos otthont és négy nappali intézményt - átvett a társaság. Ha ezeket kistérségi társulásban tartanák fenn, 90 millió forinttal kerülne többe a magyar államnak, miközben ugyanazt az ellátást végzik, mint a kht. (A 2009-es költségvetés szerint ha az idősek otthonát kistérségi társulásban tartják fenn, 896 ezer forintot, míg ha civilek működtetik, 686 ezer forintot kapnak ellátottanként.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban a kistérségi működtetés esetén 59 ezer forint jár készülékenként, a civil - nem állami - fenntartó pedig 29 100 forint állami normatívában részesül.)

- Baranyában a kistelepüléseken is megszerveztek olyan alapellátásokat, amelyek hiányoztak, ezzel munkahelyeket is teremtettek, és elérték, hogy nem maradtak ellátatlanul idős emberek - állította Kocsis József.

Hazánkban a leghátrányosabb kistérségek településeinek 96 százalékában (690 településen) nem teljesül a gyermekek napközbeni ellátási kötelezettségének egyik formája sem, a települések 36 százaléka legfeljebb csak az egyiket biztosítja az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és a tanyagondnoki szolgáltatás közül, és 62 településen egyeden szociális alapellátás sem biztosított. Emellett évről évre növekednek például az elhelyezési igények az idősek otthonaiba, 2007-ben a várakozók becsült száma 15 ezer fő volt.

Januártól azonban a kormány döntése alapján csak az kerülhet be szociális otthonba, akinek gondozási szükséglete meghaladja a napi négy órát. Tavasszal a szakmai szervezetek tiltakoztak az új szabályozás ellen, többek között azért, mert több olyan ember haláláról értesültek, akik a szakszerű intézményi ellátás feltételeként szabott ápolási és gondozási szükségletük megállapítására való várakozás közben hunytak el. Ez a probléma a mai napig nem szűnt meg - mondta Kocsis József. Hozzátette: ma Magyarországon senki nem tudja megmondani, hányan várakoznak pontosan a különböző ellátásokra - amelyekhez alkotmányos joguk lenne -, mivel nincs egy egységes adatbázis, amelyből tájékozódhatnánk.

Az alapellátásban, házi segítségnyújtásban és a szociális étkezésben részesülők aránya a szándékok ellenére nem emelkedik, sőt az erőltetett jövedelemvizsgálatok és az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet vizsgálatai miatt csökkenhet. A szakember szerint az újonnan felállított központi hivatalok, területi szakmai bizottságok jelentős költségvetési támogatást emésztenek fel, szemben az esetleges megtakarítási eredményekkel, ráadásul nagyon sok idős ember ellátása válik ezáltal szinte lehetetlenné.