Csökkenhet-e az egészségügyi kiadás a válság miatt? | Weborvos

Prioritási sorrendet kell felállítani a gyógyításban, ám a kieső pénzt pótolni szükséges.

Egyre többen tartanak attól, hogy a válság hatására növekvő munkanélküliség hatására kieső járulékalap és a társadalombiztosítási járulék tervezett csökkentése veszélyeztetheti az egészségbiztosító tervezett bevételeit.

További gondokat vetít előre, hogy épp a súlyosodó munkanélküliség következtében növekvő számú fizikai és lelki megbetegedések újabb terhet rónak az évek óta eladósodott, munkaerőhiánnyal küzdő kórházakra. Prioritási sorrendet kell felállítani a gyógyításban, ám a kieső pénzt pótolni szükséges.  A Világgazdaság körkérdésére többen válaszoltak.

Ari Lajos, Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke szerint csökkenteni nem lehet, de ésszerűsíteni igen az egészségügyí kiadásokat. Úgy véli egy több cikluson átívelő, a társadalom beleegyezését bíró átalakítást kell végrehajtani az intézményrendszeren.

Hankó Zoltán, A Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke, úgy véli erősödő szociális problémákkal, frusztrációval kell számolni a közeljövőben. Emiatt a pszichoszomatikus megbetegedések számának növekedése várható. Várhatóan csökken a fogyasztóképes kereslet a patikákban, miközben a funkcionális igények nőnek, ez többletterheket és empátiás feladatokat ró a gyógyszerészekre. Mindeközben a két évvel ezelőtti forráskivonás és az erőltetett liberalizáció miatt a saját túlélésükért küzdő, szakmai és morális problémákkal terhelt gyógyszerészek látják el a betegeket.

Vasváry Artúrné, A Magyar Rákellenes Liga elnöke elmondta, hogy pénzt nem szabad kivonni az egészségügyből, de annak felhasználást ésszerűsíteni kellene. Hozzátette, hogy az emberi életeket nem lehet az anyagi szempontok alá rendelni. A rákos betegségekről elmondta, hogy amint felállítják a diagnózist azonnal meg kell kezdeni a beavatkozást mivel a késlekedés csökkenti az életévek számát és az életet veszélyezteti tehát nincs helye pénzügyi mérlegelésnek. Mint mondta a gazdasági válság az egészségügyet is érinti és mérlegelni kell, hogy milyen beavatkozásokra kell feltétlenül pénzt fordítani, úgy véli a megelőző szűrések nem maradhatnak ki, mivel a későn felfedezett rákos megbetegedések kezelése sokba kerül.

Éger István, A Magyar Orvosi Kamara elnöke megengedhetetlennek tartja, hogy csökkentsék az egészségügyre fordítható költségvetési összeget, mivel az ágazat évek óta csökkenő költségvetésből gazdálkodik és már most is nehezen tartható fenn a rendszer. Felháborítónak tartja, hogy a Pénzügyminisztérium diktál az egészségügyi tárcának és a biztosítónak, s hogy folyamatosan felülírja a szakmapolitika álláspontját. Az orvosok és a szakdolgozók hiánya már nemcsak minőségi, de mennyiségi szempontból is kockázatos. Az alacsony fizetések miatt pedig további munkaerő elvándorlás várható.

Vajda András, Az MSD Magyarország Kft. szakértője elmondta, az egészségügy mutatói rosszak és az fejlettebb országoktól való leszakadást véleménye szerint az oktatás és az egészség színvonalának növelésével lehetne elkerülni. Ez fontos a gyógyszeripar számára is, hiszen az ágazatnak fizetőképes keresletre van szüksége. Elmondható, hogy a nagyobb költési szabadsággal rendelkező, egészségesebb országok biztosítói tudnak színvonalas ellátást finanszírozni. Felhívja a figyelmet arra, hogy a gyógyszeripar fejlesztései a gazdasági válság hatására „befulladhatnak" lévén, hogy az emberek a megszorítások idején nem költenek az egészségre.