Csontpótlás titánhabbal

A titánhab több szempontból is kedvezőbb, mint a jelenleg használatos a tömör fém.

Nagyon durva csonttöréseknél áthidaló- vagy rögzítőelemként szövetbarát fémet, többnyire titánötvözetet építenek be a vázrendszerbe.

A német Fraunhofer Intézet anyagtudományi szakemberei újabban titánhabot javasolnak erre a célra, mert több szempontból is kedvezőbb, mint a tömör fém. Az eddig használt titánötvözetek nehezek, ridegek, de legnagyobb hátrányuk, hogy sokkal szilárdabbak, mint a csont. Ez gyakori terhelés esetén okoz problémát, mert a csont és a fémötvözet eltérő módon reagál a külső erőre. Ennek következtében a kapcsolódás helyén nyírófeszültség lép föl, ami egy idő után elmozdítja az implantátumot és újabb műtét válik szükségessé.

A németek által javasolt titánhab több szempontból is jobb, mint egy tömör ötvözet. Először is üreges, mint a csont, ezáltal rugalmas és könnyű, legnagyobb előnye pórusos szerkezete, mert az újjáépülő csont jobban tapad hozzá. A titánhabot egy érdekes eljárással készítik.

Poliuretánt kevernek össze titánporoldattal és egy speciális kötőanyaggal. A titán szemcséi hozzákapcsolódnak a poliuretánhab-mátrixhoz, vagyis felveszik a habszerű szerkezetet.

Az így előállított masszában egyedül a titán nem éghető, ezért kiizzítják és már készen is van a titánhabalapanyag. Ezután egy kiegészítő hőkezeléssel „beállítják" a titánhab mechanikai tulajdonságait, többek között a keménységét és a rugalmasságát.

A Fraunhofer Intézet szakemberei orvosokkal konzultáltak, hogy mely esetekben javasolják a titánhab-implantátumot. Az eljárás nemzetközi visszhangja is rendkívül kedvező. Angol szakemberek az áthidaló csontpótlásként és a csont összeforradását elősegítő rögzítésként sokkal jobb megoldásnak tartják, mint a hagyományos titánötvözetet.