Daganatot is okozhat a felelőtlen permetezés | Weborvos

Így vélekednek a növényvédelmi szakemberek. A védőfelszerelés nélküli munka viszont komoly kockázatokkal jár. A tavaszi–nyári hónapok jellegzetes balesetforrása a permetezés. A kórházi, rendelői kórlapok tanúsága szerint gyakran védőfelszerelés nélkül juttatják ki a permetlevet a növényre, így a balesethez elég, ha a szél megfordul. De nemcsak belélegzés útján juthat a veszélyes méreg a szervezetbe, hanem felszívódhat a bőrön át is, amikor a permetezéshez szükséges vegyszereket összeöntögetik, keverik – persze kesztyű nélkül – írja a bama.hu portálja.

Mégis, a legtöbb vegyszermérgezés tárolási hibából adódik, például üdítős- vagy ásványvizes üvegbe töltik a megmaradt leveket, majd megfeledkezve erről jót húznak belőle. Az sem ritka, hogy a gyerekek kóstolják meg a nekik tetsző növényeket, virágokat.

Az idén gyakoribb permetezés kapcsán a védőruha körültekintő és következetes használatára hívják fel a figyelmet nemcsak növényvédelmi, hanem egészségügyi szakemberek is.

Háziorvosi tapasztalatok szerint ok-okozati összefüggés mutatkozik a rendszeres védőfelszerelés nélküli permetezés, illetőleg a később jelentkező daganatos megbetegedések között is. A nyálkahártyán keresztül felszívódó vegyszer kóros elváltozásokat eredményezhet a szájüregben, a légutakon (orrban, torokban, tüdőben), de az emberi szemben is. A másik kiemelten veszélyeztetett szervünk az emberi szervezet méregtelenítéséért felelős máj, illetve a hozzá kapcsolódó hasnyálmirigy. A felszívódott méreg káros hatása akár évekkel később is jelentkezhet. Szintén komoly veszélyt jelenthet az emberi szervezetre a bőrön át felszívódó méreganyag. A mérgezés azonnali tünetei mellett ugyanis a szervezetbe került méreganyag később is kifejtheti káros hatását, ugyancsak megtámadhatja a májat, de a keringési rendszerünket is.

A kötőszövettel kívülről érintkező mérgek a bőrön is eredményezhetnek kóros elváltozásokat, amiket szintén érdemes komolyan venni, mielőtt daganatos burjánzás indulna el.