Drámai szegénységi adatok Magyarországon

A szegénység felszámolását célzó hétéves programra feleakkora pénz jut, mint a stadionépítésekre 2014-ben.

Nincsenek konkrét intézkedési tervei a kormánynak arra vonatkozóan, hogy miként lehetne felvenni a harcot a Magyarországon 2008 óta egyre terjedő szegénység ellen - ez derül ki a szaktárca közléseiből. Illetve mégis: 7 év alatt egy fél stadionprogramnyi pénzt a legrászorultabbak azért kaphatnak - írja a Napi.hu portál.

A lap által megkérdezett kormányzati szereplők szerint a 2010-es kormányváltás óta reményteli folyamat indult meg: a gazdaság tartós növekedési pályára állt, segély helyett munkát kínálnak, 22 éves csúcson a foglalkoztatás, a családok és a munkavállalók terhei csökkennek, a kormány segíti a gyermeknevelést, nyugdíjemeléseket és a béremeléseket hajtott végre, kivezeti a devizahiteleket, az adóterhek java részét a korábban extraprofittal bíró ágazatok pl. a bankok és a reklámszektor fizeti. Minden remény megvan tehát, hogy a magyarok helyzete és életszínvonala javuljon - írta az EMMI.

A lap érdekesnek tartja, hogy egyik válaszadó sem tér ki arra az operatív programra, amelynek keretében az állam a leginkább rászorultakat támogatná 29 milliárd forinttal következő 7 évben. (Igaz, ez az összeg feleakkora, mint amennyi pénzt a 2014-es költségvetésből a stadionépítésekre fordít a kormány.)

A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. Ez azt mutatja, hogy a lakosság mekkora hányada él egy meghatározott jövedelmi szint alatt. A statisztikában alkalmazott egyik rutin megoldás a medián 60 százaléka alatti jövedelmet tekinti a szegénység határának. 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta - fogalmaz a Tárki összefoglalója, amit a már idézett Eurostat-adatok kapcsán tettek közzé.