Egészséges a betegjogorvoslat

A betegek elégedettsége - és elégedetlensége - szorosan összefügg az egészségügy pénzügyi lehetőségével - és lehetetlenségével.

Nem kevésbé az ágazat reformra való érettségével, mert miközben jogosan elvárjuk a magas szintű ellátást, erre a jelenlegi struktúrában nem elegendőek a források. Így fogalmaz Bácsi Jenő betegjogi képviselő, akinek a nevével és elérhetőségével minden somogyi gyógyító intézményben találkozni lehet.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) a minap közölte azt a kimutatását, melyben az ország fekvőbeteg-ellátó intézményeiben vizsgálták a betegjogok érvényesülését. Száztizennégy kórház 189 telephelyét érintően kaptak válaszokat, ezzel az államilag finanszírozott ágyszám-kapacitás 90 százalékáról beszélnek az adatok. Összességében az ország keleti megyéi mutatják a legjobb képet, de a dél-dunántúli régió sem panaszkodhat.

„Számos esetben halljuk a panaszosoktól: nem azért fizetik a társadalombiztosítási hozzájárulást, hogy ne kapják meg a megfelelő ellátást a megfelelő időben" – mondja Bacsi Jenő betegjogi képviselő, aki Siófok kivételével ellátja a teljes megye szolgálatát. – „Legtöbbször a nem megfelelő egészségügyi ellátás jogsérelmét vélelmezik a panaszosok, kiemelt probléma a várólisták hossza is. Számosan a hangnem ellen emelnek szót, és halálesetekkel összefüggésben is akad panasz."

Az EBF adatai szerint a jogvédők 132 fekvőbeteg-ellátó intézményben és 19 szakorvosi rendelőintézetben teljesítenek szolgálatot, egy betegjogi képviselőre évente átlagosan 32 meghatalmazásos eset jut. Bacsi Jenő kevesli ezt, a praxisában egyre nő a megkeresések száma, és évente 50–70 közötti az írásos dokumentációval igazolt megbízás. Tavaly 55 ilyen esete volt; mintegy tucatnyi a tájékoztatás, a segítségkérés körébe tartozott, 34 panasztételt regisztrált.

Bacsi Jenő sokéves tapasztalata, hogy átlag minden második esetben a panaszosnak van igaza. Persze sok a szubjektív elem, a kifogásolható hangnem például. Ennek a bizonyítása is nehézkes vagy lehetetlen. A betegjogi képviselő mindig arra törekszik, hogy a panaszos és az intézmény között tárgyalásos úton rendezze az ügyet.