Egészséges települések: sok kicsi többre megy

Magyarország mintegy 500 kisközségét, faluját célozza meg a négy évvel ezelőtt indított Egészséges Településekért Alapítvány.

Bár az eredeti célkitűzés - az alkotó módon gondolkodó helyi közösségek létrehozása - megmaradt, a program az elmúlt években új elemekkel is gazdagodott. Az alapítvány már nem csak a jelen problémáinak megoldására ösztönöz, hanem hosszabb távú koncepciók kidolgozására sarkallja a pályázókat.

Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha azt feltételezzük: az önálló, kreatív gondolkodás előbb vagy utóbb, de a településeket arra ösztönzi, hogy együtt tűzzenek ki célokat, keressenek hozzájuk pályázati lehetőségeket, és így az álmoknak tűnő dolgok igenis megvalósulhatnak.

A hazai kistelepüléseket nem véletlenül sorolja a régi közigazgatási nyelv „járásokba". Hiszen a szó szoros értelmében „járásnyira" vannak egymástól, 3-5-8 kilométer távolságra helyezkednek el. Az Egészséges Településekért Alapítvány ennek a gondolatnak a mentén változtatott 2008-ban a pályázati feltételeken - mondja Kardos Anna ügyvezető igazgató. - Olyan terveket kértünk, amelyek nem egy, hanem több település közös gondjainak megoldását szorgalmazták. Ugyanis ha a helyi közösségek összeállnak, „bokrosodnak", jóval nagyobb eredményeket tudnak elérni. (…) Közös elképzelésekkel a lehetőségek megsokszorozódhatnak. Az élet igazolta a feltételezéseinket. Számos tréninget tartottunk azokon a helyeken, ahol a korábbi fordulókban a települések sikertelen pályázatokat adtak be, s ennek nyomán a közös programok száma meg növekedett, és a kuratórium már a bőség zavarával küszködhetett.

Létrejöttek többek között olyan közös iskolai programok, amelyeket ma már mintaprojekteknek tekinthetünk. Ezek a taniskolák ma már országos példával szolgálhatnak a többiek számára. Az alapítvány másik nagy újítása volt, hogy 3 éves pénzügyi elképzelést kért a pályázóktól. Az első évben a kuratórium a teljes igényelt keretet biztosította számukra, s meghatározta, hogy a második évben a tervet 60 százalékban, a harmadikban 30 százalékkal támogatja. Ez közelebbről annyit jelentett, hogy a közösségnek mind nagyobb részt kell vállalnia a koncepció végrehajtásából, míg végül elérik, hogy önjáró legyen a program, ami a hosszú távú fenntarthatóság fontos eleme.

Gyakorlatilag mindezzel fel akartuk készíteni a településeket a nagyobb volumenű uniós pályázatokra - hangsúlyozza Kardos Anna. A brüsszeli támogatások elnyerésénél ugyanis az elbírálás ugyanez a metódus, és ezt az érintett közösségek most „kicsiben" is kipróbálhatják. Ezen kívül bevezettünk egy olyan monitoringrendszert, amely menet közben követi, nem csak azt, hogyan halad a pénzek elköltése, hanem azt is, milyen képzésre van szüksége a pályázóknak ahhoz, hogy vállalásaiknak maradéktalanul eleget tudjanak tenni. Ahol szükség volt rá, tréningeket, ötletbörzét szerveztünk, amelyen a pályázóknak segítettünk abban, hogyan kellene továbbhaladniuk.

Az alapítvány a 2007/2008-as pályázatán több mint 50 millió forintot osztott ki, melyből 26 millió forint - a rendelkezésre álló összeg közel fele - támogatást hátrányos települések kaptak. A pályázati keretből 14 millió forint jutott olyan jelentkezőknek, akik a 2007/2008-as pályázaton indultak először. Támogatásuk több mint 350 000 embert érintett - vagyis ennyien kapcsolódtak be az alapítvány programjaiba.

A kuratórium tavaszi döntése alapján a legtöbb támogatás Borsod, Nógrád, Csongrád kisközségeinek jutott. De azóta az új ötletekre, új kezdeményezésekre további összegeket fordított az alapítvány, amelyet lelkes támogatói a Generáli, a TEVA, az ISD Dunaferr, az MKB, az Erste, az Uniqa, a MOL, a GSK, a Spar és az Unicredit Bank adott.

Az új koncepciók megjelenését példák is alátámasztják. Domaszéken egy óvoda vállalta magára, hogy karácsonyi bált rendez, amelyre meghívja a szülőket is. Az óvodai ünnepségből végül is vállalkozók összejövetele lett, ahol a szülök ötletbörzét tartottak arról, hogyan lehetne a 4000 lakosú faluban biztonságosabbá tenni a munkahelyhez jutást, alapanyaggal és munkával segítve a közösségi terek fejlesztését.

Egyházasdengeleg az általános iskola helyén egy olyan napközit hozott létre, ahol a városi iskolából érkező gyerekek egy kreatív klubba léphetnek be, ahol nem csak délutáni tanulmányaikat folytathatják, hanem a legkülönbözőbb szakkörökben egyéni ambícióiknak megfelelően kibontakoztathatják képességeiket is. A helyi közösség az alapítványtól 1 millió forintos támogatást nyert el a „Minimum feltételek a közösségi térben" elnevezéssel művelődési házuk vizesblokkjának felújításához.

A Tolna megyei Pálfalva az integráció jegyében hozott létre egy közösségi házat, ahol a különböző rendezvényeken a hagyományos cigány és magyaros ételeket szolgálják fel. A receptekből már szakácskönyv is készült, amelyet a közösség az alapítvány segítségével adott ki. Az egymás felé tett lépés sikeresnek bizonyult, a közös estek már hozzátartoznak a község mindennapi életéhez.

Együtt közös célokért az alapítvány másik nagy vívmánya, hogy a támogatók és támogatottak közösen is szerveznek egy-egy önkéntes napot. A GSK (GlaxoSmith Klein) és az Unicredit munkatársai a helyi közösségekkel együtt javították meg Kóspallagon a sanyarú állapotban lévő közintézményeket, vettek részt fásítási akciókban vagy éppen játszóterek építésében. A GSK a hátrányos helyzetű iskolákban 10-14 éves lányok méhnyakrákszűrését vállalta, és mintegy 200 oltást adott be a rászoruló gyermekeknek. A Magyar Postával közösen indított szűrőkamion negyedik éve járja az országot, s mint a felmérések bizonyítják, minden száz szűrésből 64-ben találnak rendellenességet - ha nem is rákbetegséget -, amely további orvosi kezelést igényel.

A Generáli Szimba programja keretében iskolánként 250-300 000 forintot biztosított arra, hogy az iskolai büfék képesek legyenek egészséges választék kialakítására. A Magyar Orvosnők Társaságával közösen Szombathelyen és Sátoraljaújhelyen tartottak mellrákellenes akciókat, megrendezve a „lánchídi séta" kistestvéreit is. Hatásosnak bizonyultak ezek a programok, még akkor is, ha a rózsaszín selyemszalagot csupán rózsaszín papírrózsa helyettesítette, az egyik találékony résztvevő leleményeként.

Kardos Anna elmondta, a feladat, hogy a település mérje fel saját állapotát, s határozza meg, mi az, amit saját maga meg tud oldani. Ezért rendeznek gyakran ötletcsere napokat, mert bizonyosak abban, hogy ez is előreviszi a közös gondolkodást. Veszprém megye például az erdei iskolák szervezésében jeleskedik, de ezt más település is megvalósíthatja. A falusi turizmus terjesztésére is számos hasznos kezdeményezés szolgáltat példát. Vagy a nyári táboroztatásra is mind többen mutatnak készséget.