Egészségmegőrzésből elégtelen

Rendkívül tájékozatlanok a magyar felnőttek egészségügyi kérdésekben.

A megkérdezettek 34 százaléka nem keres ilyen jellegű információkat, további hét százalékuk pedig elengedi azokat a füle mellett. Csupán minden ötödik érdeklődik valóban a téma iránt, s 37 százalékuk néha utána is néz bizonyos egészségügyi információknak - derült ki a Szinapszis Kft. felméréséből, amelynek összegzésében az olvasható: a laikusok a legfontosabb rizikófaktorokat sem ismerik, az egyéni felelősség érzése minimális bennük, s csak nagyon kevesen tesznek tudatosan valamit a megelőzés, az egészségmegóvás érdekében.

A felmérés rávilágít arra is, hogy az érdeklődési szint összefüggésben áll az életkorral és az iskolai végzettséggel. Minél képzettebb valaki, illetve minél idősebb, annál inkább érdeklik az egészségügyi kérdések. A kutatás megerősítette azt is, hogy a nők sokkal fogékonyabbak ezekre. Csaknem másfélszeres a hölgyek esetében azok aránya, akik aktívan keresik a megoldást bizonyos egészségügyi gondokra.

A felmérésben egyébként vizsgálták azt is, hogy miként látják az orvosok a betegek tájékozottsági szintjét. Az eredmények nem festenek túl kedvező képet. A doktorok 1-től 10-ig osztályozhattak, s az átlag 3,5 lett. Hasonló eredmények születtek a betegek együttműködési hajlandóságának véleményezésekor is. Az előzővel megegyező osztályozás szerint az orvosok 4,74-re értékelték a páciensek együttműködését a kezelésekben.

A kutatás felhívja a figyelmet arra: különösen elszomorítók ezek a tények annak ismeretében, hogy Magyarországon minden második embernek van valamilyen krónikus betegsége, 30 százalék fölötti a dohányosok, s 50 százalék a kisebb-nagyobb mértékben elhízottak aránya.

Az adatok azt mutatják, hogy az emberek túlnyomó többsége rendkívüli módon alulértékeli a tájékozódás szerepét az egészségi állapot megőrzésében. Az ezt befolyásoló tényezők közül az informáltságot az utolsó helyre sorolták. Pedig a tájékozottságnak, a tünetek felismerésének komoly szerepe van a gyógyulásban - erre egy másik kutatás hívja fel a figyelmet. Kathleen Dracup, a Kalifornia Egyetem munkatársa 3522 pácienst kérdezett ki kollégával az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új-Zélandon, olyanokat, akiknek már volt szívinfarktusuk, vagy más szívproblémájuk. Ennek ellenére 44 százalékuk nem ismeri az infarktus tüneteit. Pedig baj esetén sokkal nagyobb az esély a túlélésre, illetve a szövődménymentes gyógyulásra, ha az illető kezelése egy órán belül megkezdődik. Erre azonban csak akkor van esély, ha felismeri az előjeleket.

A leginkább tájékozottak egyébként a nők, a rehabilitációs programban részt vevők, a magasabban képzettek, a fiatalabbak, és azok voltak, akiket szívgyógyász szakember kezelt, nem családorvos.