Egészségpolitika a 24. órában

Többször hozzáfogtak az egészségügy reformjához, ám a toldozgatás semmit sem segített.

Mozgalmas év vár az egészségügyi ágazatra, ha a kormány végrehajtja a szakmával már javarészt egyeztetett változtatásokat. Ugyan január vége felé várható csak az egészségügy megmentésére készült Semmelweis-vitairathoz érkezett javaslatok összegzése, de a 2011-es költségvetés és a következő évekre prognosztizált gazdasági növekedés ismeretében a fő csapásvonal csaknem bizonyos - összegzett a Világgazdaság.

Lényegesen több közpénz nem jut a gyógyításra, de a meglévőből a jelenlegi intézményrendszert nem lehet működtetni, ahogy az is valószínű, hogy újrafogalmazzák a tb-járulék fejében járó egészségügyi szolgáltatásokat. Szakmai szervezetek ugyan évek óta erre biztatják az éppen hatalmon lévő egészségpolitikusokat, ám mindeddig kevés sikert értek el.

Többször hozzáfogtak az egészségügy reformjához is, ám a toldozgatás semmit sem segített. A 2007-ben sebtében bevezetett, a társadalommal, a gyógyító szakmával nem egyeztetett változások eleve kudarcra voltak ítélve. Nem ott csökkent az ágyszám, ahol kellett volna, nem vették figyelembe a progresszivitási szinteket, s a betegek nem szerették a pár száz forintos vizitdíjat. Aztán a gazdasági világválság, majd az ágazatból kivont milliárdok hagytak súlyos nyomot az egészségügyi intézményrendszeren. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások reálértéken számolva 250 milliárd forinttal maradnak el a 20 évvel ezelőtti, 1990-es szinttől. A 2009-es kassza nominálértéken számolva 50 milliárddal volt kevesebb a megelőző évinél.

Lerongyolódott az intézményrendszer, orvosok és szakdolgozók százai, ezrei hagyták el az egészségügyet. A májusban kormányra került Fidesz-KDNP-kormánynak ezzel is számolni kellett, miközben lényeges változtatások után - a korábbi önálló tárca helyett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium részeként - kezdte meg munkáját. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium rendeletmódosítást tervez, amely szerint a jövőben az egyházi kórházak más gyógyintézmények ellátási területéről is fogadhatnak betegeket, s rendezik a finanszírozásukat is. Ezzel egy időben a 146 ezer forintos országos gyógyítási alapdíj összege 150 ezerre nő.

A konszolidáció része az alapellátás megerősítése. Ennek első lépéseként a kormány 1,730 milliárd forintot csoportosított át e területre. A felnőtt-, gyermek- és vegyes praxisok 200-200 ezer forintot kapnak, az alapellátást végző fogászatok pedig legfeljebb 150 ezer forintra számíthatnak.

A tárca kiemelten kezeli a sürgősségi ellátás, a mentőszolgálat, az ügyeleti ellátás és a betegszállítás egységének megvalósítását. Az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) centralizált, egységes diszpécseri rendszer lesz, ahhoz kapcsolják az orvosi ügyeleti rendszert, és minden aktív ellátást végző kórházban sürgősségi osztályt alakítanak ki. A kórházon kívüli és a kórházi sürgősségi ellátásban az "egykapus" modellt építik ki, ahol a sürgősségi szakorvosok a gyors diagnózis felállítását követően utalják a beteget az állapotának megfelelő osztályra. Hamarosan lecserélik az OMSZ elhasználódott mentőautóit.