Egészségügy: a biztos változó

Az egészségbiztosításokra befizetett díjakat is meg kellene illesse az adókedvezmény.

Az egészségbiztosítókról szóló jogszabály visszavonása után logikusnak tűnne, hogy a biztosítók és az önkéntes egészségpénztárak is erőteljes lobbizásba fogjanak, hogy az új szabályok számukra kedvezőbbek legyenek. Különösen meglepő tehát, hogy mindkét területen csak igen kevesen akadnak, akik egyáltalán megszólalnak ebben az ügyben. A Napi Gazdaság érdeklődésére például az OTP pénztáraknál, de az ING-nél is határozottan azt a választ kapta, hogy erről a kérdésről nem kívánnak nyilatkozni. Az egészségbiztosítási termékek esetében nemrégiben fejlesztést bejelentő Aviva illetékese is némi töprengés után inkább a hallgatás mellett döntött.

A lapnak végül nyilatkozó biztosítói szakemberek elég jól körvonalazták, mi is lehet a jövőbeni változtatások iránya. Az Union elnök-vezérigazgatója, Zsoldos Miklós szerint az életbiztosításokhoz (egészségpénztári befizetésekhez) hasonlóan az egészségbiztosításokra befizetett díjakat is meg kellene illesse az adókedvezmény. Indokoltnak tartaná továbbá, hogy a munkáltató által a betegség- és egészségbiztosításra fordított kiadásokat el lehessen költségként számolni. Ribényi Ákos, a Generali igazgatója hasonló receptet tartana szerencsésnek, de ő ezt kiegészítené az osztott finanszírozással, amelynél például 75 százalékot fizetnének ki a magánszolgáltatónak.

Ez a megoldás - Zsoldos Miklós szerint is  megszüntetné a jelenlegi diszkriminatív gyakorlatot. Egy egészségügyi magánintézmény ügyfele ugyanis ma saját erőből fizet a szolgáltatásokért, úgy, hogy arra az intézmény nem kap az OEP-től támogatást. Pedig ez a magánszemély az egészségügyi ellátásokért a járulékot megfizeti. Vagyis kétszer fizet, egyrészt a magasabb szintű szolgáltatásért, egyszer pedig járulék formájában az igénybe nem vett alapellátásért.

Az osztott finanszírozás így csökkenthetné a magánszemély kiadásait. Az igénybe vett emelt szintű egészségügyi szolgáltatás alapellátás részét az OEP finanszírozná a magánintézménynek, míg a magánszemélynek az extra szolgáltatásokért kellene fizetnie. Az egyén, az egészségügyi intézmény és nem utolsósorban az állam oldalán is előnyös konstrukciót eredményezne a javaslatban szereplő 75 százalékos csökkentett finanszírozás - rögzítette Zsoldos.

A szakma egységes fellépésével kapcsolatban elgondolkodtató lehet, hogy az általunk megkeresett többi biztosító még ezekre a javaslatokra sem volt hajlandó reagálni.