Egészségügyi fordulópont
Közzétéve: 2011. 05. 13. 10:32 -
• 2 perc olvasásKözzétéve: 2011. 05. 13. 10:32 -
• 2 perc olvasás
Sinkó Eszter cikkében a kórházszövetség minapi konferenciáján szerzett tapasztalatairól ír.

A Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központja programvezetőjének véleménye szerint „közömbössé vált az ellátórendszerben dolgozók többsége számára, mit gondol a politika az egészségügy gazdaságban, társadalomban betöltött szerepéről, vagy mennyit hajlandó rá közpénzből költeni". E jelenség elemi erővel hívta fel a figyelmet arra, hogy még ha nem is jutottunk el az általános kétségbeesésből a teljes apátia állapotába, közel járhatunk hozzá.
És itt kezd igazán veszélyessé válni a "történet". Abban a pillanatban ugyanis, amint az egészségügyi szereplők többségén a reményvesztettség, az apátia lesz úrrá, lényegtelenné válik, pénzügyi egyensúlyunk megfelelőnek mutatkozik-e a nemzetközi pénzpiacokon, aminek eredményeképpen gazdasági autonómiánkat visszakaphatjuk - ahogyan erről a miniszterek oly szívesen beszélnek. A kormányzó pártok annyit konstatálhatnak majd csupán, hogy az egészségügyben zajló csatát elveszítették.
Mindenképpen megfejtésre vár, hogy a kormány - csaknem egy évvel a választások után - miért nem érzi magáénak az egészségügy gondjait, miközben ellenzékben annyira tisztában volt azzal a képtelen helyzettel, ahova a korábbi kormányok juttatták.
Nincs idő várni az egészségügyben. Legfeljebb negyedéve maradt hátra a kormánynak az érdemi beavatkozásig. Sőt, ha az orvostársadalom aktívabb tagjainak mozgolódása stabilnak mutatkozik, már annyi sem. Az utolsó pillanatról való lemaradás következményeinek számbavételéhez nincs szükség kifinomult érzékszervekre: a híradások másról sem szólnak majd, mint sorozatosan bezáró osztályokról, frusztrált kórházigazgatókról, nem adekvát orvosi beavatkozásokról, kibírhatatlanul lassú közfinanszírozott ellátáshoz jutásról, valamint türelmetlen személyzetről és látványosan szétszakadt ellátórendszerről.
A magyar gyógyszergyártók minapi nyilatkozata is az egészségügyben uralkodó kétségbeejtő állapotra utal: a gyártók 25 milliárd különadót hajlandók felvállalni abban az esetben, ha azt az egészségügyi szakdolgozók, orvosok béremelésére fordítják.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek