Egészségügyi rabszolgaság

A vizitdíj miatt azoknak a családoknak a 21 százaléka nem fordult orvoshoz, amelyeknek átlagjövedelme nem éri el a kilencvenezer forintot.

Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa, országgyűlési képviselő interjút adott a Magyar Hírlapnak, ahol kifejtette, az új, több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerbe befektető társaságok nemcsak az egészségbiztosítási kasszára teszik rá a kezüket, hanem a teljes gyógyszeriparra, a műszeriparra, a teljes háttériparra a mosodától az őrzésvédelmen át a karbantartásig mindenre. Aki nem megy el a március 9-i népszavazásra, az szerinte az egészségügyi rabszolgaságra szavaz.

A Fidesz egészségpolitikusa a kormányzati reformlépések következményeivel kapcsolatban elmondta, „a vizitdíj csak arra volt jó, hogy kettészakítsa a társadalmat, a legszegényebbek már nem fordulnak orvoshoz". Az elmúlt napokban jelent meg az egészségbiztosítási pénztár beszámolója, melyből jól látszik, hogy a kormány mennyire nem mond igazat. Tavaly az egészségügyi bevételek csaknem száztízmilliárd forinttal nőttek, ennyivel többet szedtek be a járulékokból, a gyógyszerárak emeléséből és azzal, hogy kiszélesítették a tb-alapot. Ennek ellenére a kormány harmincmilliárd forinttal kevesebbet fordított a kórházak működtetésére, forrást vont ki az egészségügyből. Vizitdíjból mindössze 13,3 milliárdot sikerült beszedni.

A vizitdíj bevezetésekor azt mondták, három egészségpolitikai célt tűznek ki. Az egyik az volt, hogy csökkentsék az indokolatlan orvoshoz fordulást. És az orvoshoz fordulások száma valóban csökkent is, csakhogy egy tanulmány szerint azoknak a családoknak a huszonegy százaléka nem fordult orvoshoz a vizitdíj miatt, amelyeknek az átlagjövedelme nem éri el a kilencvenezer forintot. A politikus véleménye szerint az egészségügyi rendszer átalakításának következményei megjelennek majd a halálozási mutatókban is, a brutális átalakításnak nagyon sok áldozata lesz, és ez a statisztikában is meg fog jelenni.