Égnek a lelkisegély-vonalak

A hívásom csökkenésének az az oka, hogy a vonalak csak vezetékes telefonról hívhatók, s ezekből egyre kevesebb van.

Majdnem három éve érhető el Magyarországon állami finanszírozású krízisvonal, amit elsősorban az erőszaknak kitett nőknek hoztak létre. A többi, ingyenesen hívható segélyvonalat civilek működtetik nonprofit formában, önkéntesekkel. A lelkisegély-vonalakat nagyrészt magányos idősek hívják, és olyan anyák, illetve családfők, akik elviselhetetlennek érzik a munkanélküliséget, az anyagi gondokat, a tehetetlenséget - válaszolta kérdésünkre Morassi Ákos, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) ügyvezető igazgatója. Az ingyenes segélyvonalakat november óta a 06-80/505-505-ös számon hívhatják a bajbajutottak, a készüléket ez esetben nem szakemberek, hanem jól képzett önkéntesek veszik fel. Túlnyomó többségük valamilyen segítő szakmában dolgozik, sok pedagógus, szociális munkás vállalja ezt a pluszmunkát. A LESZ honlapján is elérhető statisztikát, a számok azt mutatják, hogy míg 2000-ben több mint félmillió, tavaly már csak 227 ezer segélykérő hívás érkezett a szolgálatokhoz. Ennek az az oka, hogy a vonalak csak vezetékes telefonról hívhatók, amiből egyre kevesebb van az országban.

Az első segélyvonalakat kifejezetten az öngyilkosságra készülőknek hozták létre. Ma is az ilyen jellegű hívások teszik ki az esetek többségét. Egyeseket azonnal szakemberhez irányítanak, vagy megadják egy speciális segélyvonal elérhetőségét. Működik ma már külön krízisvonal például a hajléktalanok, a HIV-fertőzöttek vagy a bántalmazottak számára is.

Az erőszak miatt szenvedőknek az első és egyetlen állami finanszírozású hálózat, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKTT) és titkos menedékházai nyújtanak 24 órás segítséget. Akárcsak a lelkisegély-szolgálatoknál, itt is azt tapasztalják, hogy január elején megnő a hívások száma. Zelenák József, a rendszert működtető Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet főosztályvezetője közölte, hogy egyes hírekkel szemben a kríziskezeléshez elegendő forrás áll rendelkezésre, sőt jövőre fejlesztések is várhatók