Egy új kutatás szerint fertőző lehet a rák és a cukorbetegség

Biológusok eddig úgy tudták ezek a betegségek nem terjednek az emberek között.

Testünk körülbelül 30 trillió emberi sejtből áll, de ennél körülbelül 39 trillióval több mikrobiális sejt van. A baktériumok, vírusok, protozoonok és gombák változatos közösségét, amely a bélben, a szájban, a bőrön és máshol van jelen, mikrobiomnak nevezzük – írja a RIA Novosztyi alapján a magyarhirlap.hu.

A biológusok régebben a mikrobákat „jó” és „rossz”, kórokozó mikrobákra próbálták felosztani. Ma már egyre világosabb, hogy egyfajta ökoszisztémát alkotnak, amelynek normális működésétől nagyban függ az egészségünk.

...

A Covid–19 világjárvány megmutatta, hogy a modern társadalomban milyen gyorsan terjednek a mikrobák emberről emberre. A „jók” ugyanolyan ütemben terjedtek, mint a „rosszak”. Ezért a tudósok egyre inkább a „fertőző” kifejezést nemcsak a kórokozókra, hanem a mikrobiom egészére is alkalmazzák.

A Cell című folyóiratban megjelent friss tanulmányukban a kutatók a szociális mikrobiom emberi egészségre gyakorolt hatását elemzik. Megállapítják, hogy a mikrobák cseréje jelentős szerepet játszik az emberek fertőző és nem fertőző betegségekkel szembeni fogékonyságában és ellenálló képességében.

„Néhány nem fertőző betegségnek valójában fertőző vonatkozása is lehet” – idézi a sajtóközlemény a tanulmány egyik szerzőjét, Rachel Carmodyt, a Harvard Egyetem humán evolúcióbiológia adjunktusát. – Ez azonban potenciálisan aggasztó gondolat. A társadalmilag terjedő mikrobák ugyanis védelmet nyújthatnak a betegségek ellen is„.

A kutatók eddig csak egészséges emberek mikrobiomját elemezték. Most belevágnak a következő szakaszba - hogy kiderítsék, milyen szerepet játszik a mikrobák cseréje bizonyos betegségek kialakulásában.

„A mikrobiom átadásának komoly következményei vannak, mivel egyes nem fertőző betegségek részben a mikrobiom megváltozott összetételéhez kapcsolódnak” - magyarázza Nicola Segata.

Az E. coli bizonyos törzsei például olyan toxinokat szabadíthatnak fel, amelyek növelik a rák kockázatát. Azoknál, akiknél jelen van a Fusobacterium baktérium, rosszabb a vastagbélrák prognózisa. A szervezet glükóz- és inzulinszintjét befolyásoló bélbaktériumokat összefüggésbe hozták az elhízással és olyan állapotokkal, mint a metabolikus szindróma, sőt a 2-es típusú cukorbetegség. A mikrobiom egyensúlyhiánya feltehetően hathat a neurodegenerációval, és kiválthatja az Alzheimer-kór kialakulását.

„Ha mindezek a betegségek legalább részben a mikrobáktól függenek, és a mikrobiom legalább részben fertőző, akkor ezeket a betegségeket is részben fertőzőnek kellene elismerni” – mondja Segata.

Sajnos a tudósok eddig csak az összefüggések megállapítására szorítkoztak, és nem tudják megmondani, hogy a mikrobák okozzák-e egyes nem fertőző betegségek kialakulását, vagy egyszerűen csak könnyebben megtelepednek egy legyengült szervezetben.

További részletek a cikkben.