Egyeztetések a gyógyszerárakról

A héten kezdődnek meg a kormányzat és a szakmai szervezetek egyeztetései a gyógyszerek állami támogatásáról.

A héten kezdődnek meg a kormányzat és a szakmai szervezetek egyeztetései a gyógyszerek állami támogatásának csökkentéséről, ugyanis a Széll Kálmán-terv szerint a gyógyszerár-támogatásra szánt források mintegy harmadát, 120 milliárd forintot vonnak ki a rendszerből. Azonban a tervezetben megnevezett összeg csökkenhet, hiszen annak angol fordításában már csak 100 milliárd forintos elvonás szerepelt.

Többtucatnyi intézkedést vettek végig az egészségügyi államtitkárság, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselői. A Magyar Nemzet értesülése szerint két elképzelés körvonalazódott, ezek egyikében a gyógyszerár-támogatási rendszer teljes átalakítása, a jelenlegi biztosítási feltételeket is megváltoztató rendszer kialakítása a cél. Ez az átalakítás alapjaiban érinti a hazai gyógyszerellátást, és új alapokra helyezi az ártámogatást. A rendszer bevezetéséhez azonban fél-egy évre van szükség, ameddig hatósági árat kell bevezetni.

Ennek az elképzelésnek a lényege, hogy 20 százalékkal csökkentenék a készítmény árát, azonban a betegnek az eddigi térítési díjat kell majd fizetnie. Ez az intézkedés 87 milliárd forintos megtakarítást jelentene ezért cserébe az állam elengedi a különadót és az orvoslátogatók után fizetendő díjat.

Azonban, ez több problémát is felvet, többek között számos európai állam úgynevezett referenciaországnak tekinti hazánkat is, azaz figyeli, hogy a gyártók mennyiért adják itt a náluk is forgalmazott gyógyszereiket. Ha nálunk lejjebb vinnék az árakat, akkor máshol - sokkal nagyobb piacokon - is ugyanezt kellene tenniük. Ennél sok esetben az is jobb megoldás lenne számukra, ha egyszerűen kivonulnának a magyar piacról.

A második alapverzióban a támogatási rendszer strukturális átalakítása már idén júliusban elkezdődne, a végleges intézkedések pedig 2013-tól fejtenék ki hatásukat. Ebben az esetben nem tervezik hatósági ár bevezetését a döntéshozók. Bevételnövelő intézkedésként számolnak a gyártók által fizetett 12 százalékos különadó 18 százalékra történő emelésével (a korábbi egyeztetéseken még a 20 százalékos befizetési mérték is elhangzott). Valamint emelnék az orvoslátogatók után fizetett díjat és újrakötnék - nyilvánvalóan a gyártók számára kedvezőtlenebb formában - az úgynevezett támogatásvolumen-szerződéseket. (Ezekben a szerződésekben előre meghatározza az egészségbiztosító, hogy egy-egy termékből mekkora mennyiséghez nyújt tb-támogatást, ha annál több fogy belőle, akkor azt a gyártóknak kell állniuk.) A sávos befizetést is módosítanák, ami azt szabályozza, hogy a gyógyszerkassza túlköltése esetén a többletkiadást milyen arányban fizetik a gyártók és az állam.

Egy másik tervezett intézkedés a lejáró szabadalommal rendelkező gyógyszerek gyártóinak pozícióját rontaná. A tervek szerint ugyanis már közvetlenül a szabadalmi védettség lejárta után alacsonyabb, a megjelenő olcsóbb generikus gyógyszer árához igazított támogatást kapnának a drágább - addig egyedüliként a piacon lévő - innovatív készítmények is. Most csak akkor csökkentik a támogatást, ha a generikus szer elér egy meghatározott forgalmat.

A bevezetésre nem javasolt intézkedések között szerepelt egyébként a 100 százalékban támogatott gyógyszerek esetén fizetendő 300 forintos dobozdíj emelése, valamint az úgynevezett emelt - azaz a 90,70,50 százalékos - támogatási kategóriák 5-10 százalékos csökkentése. Szintén itt szerepel az úgynevezett normatív - azaz a 25,55,80 százalékos - támogatási kategóriák csökkentése is, valamint az offshore cégek gyógyszereinek kizárása a támogatotti körből, a medicinák áfájának eltörlése, a marketingadó bevezetése, valamint a 25 százalékos támogatási kulcs megszüntetése.