Egyhangú parlamenti végszavazás | Weborvos

Az új jogszabály világossá teszi, milyen közfeladatokat lát el az Akadémia.

A parlamenti páholyból nézte végig a Magyar Tudományos Akadémia vezetősége múlt hétfőn az intézmény működéséről szóló 1994-es törvény módosításának végszavazását. Az MTA által is támogatott tervezetet egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. Pálinkás József, az Akadémia elnöke elismerte, hogy szokatlan az ehhez hasonló egyetértés a pártok között, ám ez esetben várható volt, hiszen 2008 májusában történt elnökké választása óta a témában folyamatosan egyeztetett a szakértőkkel, szakmai testületekkel és a döntéshozókkal.

„Az egyik legfontosabb változás az, hogy az új jogszabály világossá teszi, milyen közfeladatokat lát el az Akadémia, amely költségvetési szervként az adófizetők pénzéből gazdálkodik. Ezáltal az intézmény munkája átláthatóbb és számon kérhetőbb lesz" - mondta az elnök, majd hozzátette: mivel felgyorsult világunkban fontos, hogy a kutatók is gyorsan reagáljanak az eseményekre, így a - nem folyamatosan ülésező - közgyűlés helyett bizonyos döntéseket az elnökség is meghozhat majd.

Az MTA működésének hatékonyságát kívánja előmozdítani az a módosítás is, amely szerint a kutatóhálózat tevékenységének operatív irányítását harminc helyett mindössze tizenöt fővel végzi majd az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa, amelyben tanácskozási joggal helyet kap a kormány három képviselője is.

Pálinkás kiemelte: a törvény értelmében a változatlanul önálló költségvetési fejezet felügyelete a jövőben az elnök hatáskörébe tartozik. Hozzátette: mivel a közvélemény-kutatások szerint az MTA a leghitelesebb intézmény, az ebből fakadó elvárásoknak továbbra is igyekeznek megfelelni, amelyhez a most elfogadott törvény kiszámíthatóbb és átláthatóbb keretet nyújt.