Egyre rafináltabb ártalmak

Magyarországon visszaszorulóban van a cannabis fogyasztása, terjed viszont a gyógyszer és alkohol együttes használata.

Elekes Zsuzsanna, a Corvinus Egyetem szociológusa készítette azt a tanulmányt, ami a fiatalok droghasználati szokásait vizsgálta. A korosztályban minden harmadik fiatal nyúlt már tudatmódosító szerhez. A fiúknál a tiltott szerek és a drogfogyasztás, míg a lányoknál a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás a jellemző. A kutató szerint, akik gyakrabban használnak szereket, inkább drogokhoz nyúlnak.

Elekes Zsuzsanna szerint a középosztály, illetve a jobban szituált családok gyermekei körében gyakoribb a kábítószerhasználat. Az esetleges javulás oka, hogy a fiatalok ritkábban mennek társaságba, mindinkább a szórakozás olcsóbb, otthoni formáit választják - mondja a kutató.

- Az unióban működő korai jelzőrendszerhez az elmúlt évben tizenhárom új pszichoaktív anyagról érkezett bejelentés. Ezek között volt az itthon is ismert spice egyik hatóanyaga -mondja már dr. Varga Orsolya, a Nemzeti Drog Fókuszpont helyettes vezetője.

Dr. Zacher Gábor, a fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház toxikológiai osztályának vezetője, a drogjelentés kapcsán az elmúlt időszak új tendenciáit sorolja. Osztályára évente mintegy 1300 drogtúladagolásos fiatal érkezik. Egyre többen használnak pszichotróp növényeket, emellett a folyékony oldószerekkel is mind többen ártanak maguknak, ahogyan koffeintablettával is. Zacher doktor szerint a 14-20 évesek között egyre szélesebb körben terjed a tudatmódosító szerek alkalomszerű használata.

Miközben a fiatalok a veszélyesebb módszerek felé fordulnak, a magyar lakosság elsöprő többsége a drog-és alkoholproblémát egyáltalán nem sorolja a mentális betegségek közé. Egy friss felmérés szerint a magyarok a mentális betegségek közé leginkább a depressziót, majd a skizofréniát és a pánikbetegséget sorolják.

A Szinapszis Kft. által készített kutatás szerint tíz lakosból hét gondolja úgy, hogy a mentális problémák ismertsége alacsony, a megkérdezettek harmada egyáltalán nem is ismer ilyen betegséget. A kórházi kezelést igénylő mentális problémák ismertsége még ennél is alacsonyabb.

Harmatta János, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke szerint mindez azt jelzi, hogy leginkább azok vannak tisztában a valós helyzettel, akik érintettek, személyesen tapasztalatuk van a mentális betegségekről. A legtöbbet a fiatalok tudnak az ilyen problémákról. Tízből hat válaszadó szerint ugyanakkor a mentális problémák betegségnek tekintendők, orvosi segítséget igényelnek.

A lakosság döntő többsége azt gondolja Harmattá János szerint, hogy mindazokat, akik pszichiátriai kezelésben részesülnek, hátrányos megkülönböztetés ér. Ezt leginkább a munkahelyükön tapasztalják. A diszkrimináció a felsőfokú végzettségűek körében a legerősebb, és jellemző a közalkalmazotti és köztisztviselői munkakörben dolgozókra.