Eladósodóban az egészségügy

Néhány jó év után rekordhiányt becsül a kormányzat az év végére az egészségbiztosítási alapban.

Az év első tíz hónapjában 103 milliárd volt a deficit, és Székely Tamás egészségügyi miniszter becslése szerint az év végéig az összeg 150 milliárd forintra nőhet. Az ok a csökkenő foglalkoztatás miatt elmaradó befizetések, illetve a kormányzat júliusi járulékcsökkentő intézkedése.

Az alap bevételeit illetően jövőre sem várható fordulat, a hiány mégis az idei 150 milliárd harmada lehet. A következő évben ugyanis a költségvetés kiegészíti az egészségügyi kasszát, így a bevételek drasztikus apadása nem okoz majd súlyos bajt az ellátásban. A tavaly még több tízmilliárdos többlettel záró gyógyszerkassza az idén már megszorult. Ezért - bár tervezték - nem fogadtak be új készítményeket a támogatási rendszerbe. S míg a térítési díjak tavaly még apadtak, az idén öt és fél százalékkal több pénzt hagytak a vevők a patikákban, mint egy évvel korábban.

A helyzet jövőre sem ígérkezik könnyebbnek, miközben makro-közgazdászok szorgalmazzák az egészségügyre fordítható közkiadások növelését. Heim Péter néhány hete az Ybl Klub által rendezett konferencián összegszerű javaslattal élt, szerinte 200-250 milliárd forint többletforrásra lenne szükség az egészségügyben. Indoklásában nem a betegekre hivatkozott, hanem arra, hogy ezzel erősebb lehet a gazdaság.

Két héttel később Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke erősítette Heim Péter mondandóját. Szerinte az elmúlt években megszaporodtak a magánbefektetések az egészségügyben, és további tőkekivonás közvetlenül veszélyeztetné ezen vállalkozások jövedelmezőségét, adó-, illetve járulékfizetési hajlandóságát. Azaz az amúgy is bajban lévő bevételi oldal kerülhet még nagyobb veszélybe.