Elakad a gyógyszer-automata

A minisztérium mindenesetre a patikákra bízná a dolgot: ha nem hoz nyereséget nekik, akkor nyilvánvalóan nem is fogják használni.

A vizitdíj-automatákhoz hasonló hirtelenséggel bukkantak fel az ismeretlenség homályából a gyógyszer-automaták. Informatikai fejlesztők, pénzügyi befektetők és politikusok is lobbiznak érte, a magyar találmánynak tartott masina viszont nem arat osztatlan sikert a patikusok körében: szerintük a működtetése nem biztonságos, és nem is gazdaságos -írja a heti Válasz.

 
A patikán kívüli gyógyszerárusítás nem túl sikeres történetében most több cég is újabb fejezetet nyitna - az I.M.R. Lease Zrt.-vel és a Pharma-Aut Kft.-vel az élen - egy automata bevetésével. Azt szeretnék elérni, hogy a bevásárlóközpontoknál, az üzemanyagtöltő állomásokon vagy a drogériáknál gyógyszer-automaták legyenek. Ezt egy 2007-es miniszteri rendelet meg is engedi, de azóta sem a befektetők, sem a lakosság nem mutatott igényt a lehetőség üzleti kiaknázására.

Néhány hete a minisztérium mégis úgy döntött: módosítja a rendeletet, és kizárólag a patikák számára tenné lehetővé az automaták működtetését. Az országban több helyen - tudomásunk szerint Békásmegyeren, Gyenesdiáson, Kecskeméten, Móron és Zircen - állítottak üzembe patikaautomatát. Ezek közül néhány működését az ÁNTSZ - egyértelmű szabályozás híján - megszüntette, néhányat viszont a szolgálat helyi vezetői engedélyeztek.

Végül az ÁNTSZ a kamara nyomására egységesítette gyakorlatát, lefújta a "modellkísérletet", és Falus Ferenc országos tiszti főorvos kijelentette: a jogszabályi előírások alapján nem lehet működtetni ilyen készülékeket. Pedig a gépekből ugyanazokat a recept nélküli termékeket lehet megvenni - igaz, egy alkalommal csak egy dobozzal -, mint amelyek az egyes benzinkutakon jelenleg is kaphatók.

A vásárláskor a vevő életkorát a berendezés a lakcímkártya vagy az adókártya segítségével állapítja meg, mivel 14 éven aluliakat nem lehet kiszolgálni gyógyszerrel. Igaz, az automatában nincs kamera. "Persze ha lenne, akkor is fönnállna a veszély, hogy egy tizenkét éves gyerek a szülei személyazonosító kártyájával jut gyógyszerhez" - mondja az egyik legfontosabb érvet a készülék ellen a kamara elnöke. Az I.M.R.-nél ehhez csak annyit tesznek hozzá, hogy "a háztartási üzletekben kapható ciano-akrilát tartalmú ragasztók (ilyen például a Technocolrapid) és hígítók megvásárlásakor sehol sem követelik meg a boltoktól a vásárlók életkorának megállapítását".

Szakmai berkekben makacsul tartja magát a pletyka, hogy a háttérből két prominens szocialista és egy ellenzéki szakpolitikus mozgatja a szálakat. Horváth Tamás szerint a gyógyszerpiac logikáját nem ismerő pénzügyi befektetők és informatikai fejlesztők érdekében áll az automatás forgalmazás meghonosítása. Pedig némi fejszámolás után belátható: az automata patika nem a világ legjobb üzlete. A legolcsóbb készülékért 2,5 milliót, a legdrágábbért akár ötmillió forintot is elkérnek. Hároméves megtérülési idővel és 13 százalékos átlagos árréssel számítva évente több mint 800 ezer forintot kell kitermelnie tisztán a legolcsóbb berendezésnek is - nem számítva a fenntartási költségeket.

A minisztérium mindenesetre a patikákra bízná a dolgot, mondván: ha nem hoz nyereséget nekik, akkor nyilvánvalóan nem is fogják használni. A gyógyszerészek - akik attól tartanak, hogy az automaták előbb-utóbb vények elfogadására is alkalmassá válnak - mindenesetre azt tervezik: ha megjelenik a módosított jogszabály, akkor az Alkotmánybíróságtól kérnek segítséget. Szerintük ugyanis a gyógyszer-automaták sorsát minisztériumi rendelet helyett törvényben kellene tisztázni.
A teljes cikk