Életet menthet a gyors beavatkozás | Weborvos

Az érintett szívizomterület vérellátásának a helyreállítása a minél előbb.

Az infarktus tünetei függnek a beteg korától, társbetegségeitől, az infarktus helyétől és az érintett szívizomterület nagyságától. Jellemzően hirtelen kezdődő szegycsont mögötti szorító, markoló, igen erős mellkasi fájdalom jelenik meg, amely kisugárzik a vállakba, leginkább a bal vállba, esetleg a bal karba, a bal kéz kisujjába. Fizikai terhelésre általában fokozódik, de pihenésre nem szűnik meg, esetleg enyhül. Hányinger, hányás, a vérnyomás csökkenése, hideg verejtékezés társulhat hozzá. A fájdalom miatt a halálfélelem is gyakran megjelenik.

Ritkábban e betegség eltérő tünetekkel jelentkezhet. Alsó fali infarktus esetén gyakran hasi, esetleg hátba sugárzó fájdalom vezeti be, hasi kellemetlen diszkomfortérzés, böfögési kényszer. Néha tünetmentesen is lejátszódhat, az utólagos orvosi vizsgálat deríti fel fennállásának a tényét. A sokféle, szerteágazó tünetek megnehezíthetik a diagnózist, még szakember számára is. A biztos diagnózis felállítása a tünetek értékelésén, elektrokardiogram elváltozások rögzítésén és speciális biomarkerek kimutatásán alapul.

A szívinfarktus kezelésének lényege az érintett szívizomterület vérellátásának a helyreállítása a lehető legrövidebb időn belül. A szervezetben keletkező vérrögök maguktól feloldódnak napok, hetek alatt. Infarktus esetén ezt nem lehet megvárni. Emiatt olyan anyagot juttatnak a szervezetbe, amely a vérröghöz kötődve aktiválja a szervezet saját vérrögoldó rendszerét, amely rövid időn belül a vérrögöt feloldva a véráramlást elindítja. Régebben ez volt az egyedüli megoldás. Ha nem érhető el időben szívkatéteres laboratórium, úgy ez még ma is elfogadott. Előnye, hogy a legtöbb kórházban rendelkezésre áll. Hátránya, hogy az esetek 10-50 százalékában sikertelen. A sikeresség függ az infarktus idejétől és az alkalmazott vérrögoldó szertől. Emellett ez a vérrögképződés kiindulásáért felelős érsérülést nem oldja meg.

Jelenleg a legjobb eredményeket a szívkatéterezéssel lehet elérni. A combartérián (vagy egyéb nagy verőéren) át speciális katétert vezetnek a koszorúér eredésébe, majd ezen keresztül nagyon finom eszközökkel az elzáródást mechanikusan megnyitják. Ezt követően egy „belső érprotézis", stent behelyezésével a szűkült eret is kitágítják, s az ér-fal sérülését stabilizálják. A beavatkozás szívkatéteres laboratóriumot, speciálisan képzett orvosokat, asszisztenciát igényel.

Az infarktus sok esetben megelőzhető a helyes életmód megteremtésével. Az infarktusban megbetegedettek mintegy 30 százalékánál emelkedett a koleszterinszint. A magas vérnyomás megkétszerezi az infarktus gyakoriságát. A vérnyomás jó beállításával ez a kockázati tényező kiküszöbölhető. Napi 10-12 cigaretta elszívása kétszeresére növeli e baj esélyét. A cukorbetegség, a köszvény és az elhízás is fokozzák az érelmeszesedés kockázatát. Az „alma" típusú, hasi elhízás jóval veszélyesebb, mint a „körte" jellegű. A mozgásszegény életmód másodlagos kockázati tényezőnek tekinthető. A fogamzásgátlók kismértékben fokozhatják a vér alvadékonyságát, nő a trombózis veszélye. Rizikófaktor továbbá az A típusú viselkedés. Az A típusú személyiséggel rendelkező egyén lázasan tevékeny, örökké siet, egyszerre mindig többfélét csinál, türelmetlen, versengő természetű, hirtelen haragú. Állandó készenlétben él, egy percig sem képes lazítani, s ez végső soron koszorúér-betegséghez, infarktushoz vezethet.