Elhallgatott adósságspirál

A ki nem fizetett tvk-k és a gyógyszerkassza maradványának kontójára adakoztak.

Annak ellenére, hogy a kórházak adósságállománya megközelíti a 70 milliárd forintot, az egészségügyi miniszter eltussolva azt, hogy ennek következtében a betegellátás is veszélybe kerülhet, kijelentette: „Nincs és nem is volt adósságspirál" - írja a Magyar Nemzet. A Világgazdaságnak adott interjújában Székely Tamás a szocialista-liberális vezetés reformtevékenységei nyomán kialakult káoszért nem restellte a szolgáltatókat hibáztatni, mondván: megpróbálják „kihasználni a rossz gazdasági helyzetet, ennek következtében pedig »lazult a fizetési fegyelem«, és „gyűlnek a kifizetetlen számlák".

A 2004-ben meghatározott, intézményenkénti beavatkozások számát szabályozó teljesítményvolumen-korlát (tvk) meghatározásával a kórházak arra kényszerültek, hogy számos műtétet úgy végezzenek el, hogy azután semmiféle támogatást nem kapnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Hiába kérték a kórházak vezetői a tvk megemelését arra hivatkozva, hogy a betegek száma nem csökkent, és az életet mentő vagy a gyógyulást jelentősen segítő beavatkozásokat kénytelenek elvégezni, a tárca nem tett érdemi lépést.

A múlt év második felében az Egészségügyi Minisztérium látványos pénzosztásba kezdett, ám azt elhallgatják, hogy a ki nem fizetett tvk-k és a gyógyszerkassza maradványának kontójára adakoztak. A Magyar Kórházszövetség elnöke, Varga Ferenc elmondta, a 2008 augusztusa és szeptembere között kiosztott 25 milliárd forintot ennek árán fizethették csak ki.

A több mint 350 millió forintos adósságállományt felhalmozó mosonmagyaróvári Karolina Kórház és Rendelőintézet igazgatója azt nyilatkozta a lapnak, hogy a kórház halmozottan hátrányos helyzetbe került a tvk bevezetésével, hiszen a meghatározás alapjául szolgáló bázisévben rekonstrukció miatt jelentős korlátozásokkal tudott csak működni, és ezt az alacsonyan megállapított tvk is tovább csökkentette a következő években. Mint mondta, nehézséget jelent számukra, hogy az egészségügyből történő évenkénti forráskivonások következtében ma már nominálisan is kevesebb a külső finanszírozás. Emellett számolniuk kell az eszközamortizációval, amely után a kormányzat egyáltalán nem fizet, holott összege évente eléri a 140 millió forintot. Komoly kiesést okoz az is, hogy az évenkénti támogatás összege nem követi az inflációt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az OEP által finanszírozott kórházak mindegyike, vagyis százból 87 kórház likviditási gondokkal küzd. Egyértelmű tehát, hogy az ellátó intézmények növekvő adósság-állománya országos szintű.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat működésében álló három kórház több milliárd forintos hiánnyal küzd. - Az elkövetkezendő néhány év a válságmenedzselés időszaka lesz – közölte a megye fideszes elnöke. Seszták Oszkár hozzátette: az elmúlt másfél-két évben olyan folyamat indult el, amelyet sem a kiadások lefaragásával, sem létszámleépítéssel nem lehet orvosolni. A három kórházban eddig 200 dolgozótól kellett megválniuk. Seszták elmondta, változtatni kell az intézményrendszeren, hiszen ha a korábbi felállásban működtetik kórházaikat, veszélybe kerülhet a betegellátás.

Az újpesti Károlyi Sándor Kórház adóssága elérte a 700 millió forintot. Jelentős részben azért, mert az Állami Egészségügyi Központ tavaly nyáron egy hónapig nem tudott ügyeletet biztosítani, így azt áttestálták a Károlyi kórházra - tudtuk meg a polgármestertől. Derce Tamás azt is elmondta: az intézménynek ezután 400 millió forintot adott a főváros, de csak hitelbe, vagyis kénytelenek a közeljövőben visszafizetni azt.