Elkerülhetetlen az egészségügy reformja | Weborvos

Október közepére kiderülhet, hogyan állnak gazdaságilag az állami fenntartású kórházak.

Addigra készül el ugyanis a szaktárca felmérése az egészségügyi intézmények idei első féléves pénzügyi helyzetéről. A kórházaknak augusztus 31-ig kell vallaniuk saját gazdálkodásukról, ennek eddig több mint száz kórház tett eleget. A féléves egyenleg várhatóan pozitív képet fest a kórházakról, a tavalyi időszakhoz képest ugyanis az idei első fél évben valóban több pénzt kaptak az egészségügyi intézmények - mondta Repa Imre professzor, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója.

Hozzátartozik ugyanakkor, hogy az idei első hat hónap alatt nagyobb kifizetést igényeltek a kórházak, mint az év hátralévő időszakára. Ez pedig azt jelenti, hogy kevesebb pénz maradt a második fél évre, miközben az áprilisban bevezetett finanszírozás a korábbinál nagyobb teljesítményre készteti a kórházakat. Repa Imre példaként a járóbeteg-ellátást említette, ahol a laborvizsgálatokra járó alapdíj összege a kórházi teljesítménypörgetés miatt 0 forintra csökkent. Kórháza egyébként az új finanszírozási technika következtében csak júniustól augusztusig 350 millió forintot veszített.

Repa szerint decemberre elkerülhetetlen lesz az egészségügy strukturális és finanszírozási rendjének újragondolása. Tűzoltásra többféle megoldás van: 15 milliárd forint bevonása, a súlyponti intézmények differenciált finanszírozása vagy a 3 hónapos utófinanszírozás idejének egyhavi csökkentése. Megjegyezte ugyanakkor: az átmeneti intézkedésekkel csupán halogatni, elkerülni nem lehet az egészségügy túlérett reformját.

A lap több kórházvezetőt is megkérdezett, akik azt mondták: havonta több százmilliós veszteséget halmoznak fel intézményeik, amit egyszerűen képtelenek ellensúlyozni. Leginkább a vidéki kis kórházak vannak bajban. Egy név nélkül nyilatkozó kórházigazgató például elmondta: intézményének adóssága jelenleg 300 millió forint. Úgy számol, ha a fenntartó önkormányzat jövőre nem biztosít minimum félmilliárd forintot a működésre, akkor csődbe mehet a kórháza.

Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója úgy fogalmazott: míg a 90-es években sikerült kitörni a több milliárd forintos adósságcsapdából, most tehetetlen vezetőként, a havi 100 millió forintos bevételkiesést már nem tudja létszámleépítéssel vagy pénz átcsoportosítással enyhíteni. Hozzátette: az elmúlt 12 évben, sőt még az idei első három hónapban is sikerült legalább nullszaldós eredményt elérni, áprilistól azonban felborult a kórház költségvetése. Csidei szerint ennek oka az új finanszírozás, intézménye havonta 100 millió forinttal kap kevesebbet. Miközben tavalyhoz képest 3 százalékkal több beteget láttak el, a finanszírozásából átlag 16 százalékot veszített a kórház. Nem mellesleg közben nőttek a kiadások is, csak az energiaköltségek például 30 százalékkal emelkedtek az év elején.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház kiadásai június végén 600 millió forinttal haladták meg a kórház bevételeit, s a hiány havonta 200 millió forinttal nő. Csiba Gábor főigazgató hangsúlyozta: miközben az intézmény tavalyhoz képest 18 százalékkal több beteget fogadott, bevétele csupán 3 százalékkal nőtt. Tavaly júniusban még egyensúlyban voltak a kiadások és a bevételek, az igazgató év végére 1 milliárd forintos hiánnyal számol.

Tulassay Tivadar szerint bajban van valamennyi egyetem is, a fővárosi klinikák év végi hiánya például 2-2,5 milliárd forint lehet. A Semmelweis Egyetem rektora elmondta: intézménye tavaly 1-1,5 milliárd forintot kapott az addig kifizetetlen teljesítményére, ami a klinikák belső pénzügyi tartalékaival elegendő volt ahhoz, hogy az idei első hat hónapot egyensúlyban zárják. Az új finanszírozás Tulassay szerint ellehetetleníti az egyetem működését, amely mint országos intézmény nem küldheti el a betegeket. A rektor amellett, hogy leállította az eszközbeszerzéseket, a finanszírozási gondok miatt szeptember elejére összehívta az egyetem szenátusi ülését.