Elmarad a fővárosi szmogriadó | Weborvos

Nem kellett szmogriadót elrendelni a fővárosban, mert a légköri változások és a tegnapi csapadék miatt csökkent a levegő szennyezettsége.

Horváth Zsolt, a Levegő Munkacsoport igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: az év első hónapjára jellemző, hogy magas légnyomású anticiklon nehezedik a levegőre. „A fűtéssel még inkább növekszik a levegőben a mérgező anyagok mértéke, és a jelentősebb légmozgás megjelenéséig a szennyeződés fokozódik. Szmogriadót akkor kell elrendelni, ha több mint két napig a tájékoztatási határérték - vagyis az egészségügyi limit másfélszerese -felett van a szálló por koncentrációja. A forgalom korlátozása csupán tűzoltás, azoknak, akik szív- és érrendszeri betegségekben szenvednek, jóval korábban, már az egészségügyi határérték elérésekor óvatosnak kell lenniük" - mondta a szakember. Kijelentette: a legveszélyesebb apró szemcséjű porszemek zavartalanul átjutnak a sejthártyáinkon, ezeket a csapadék sem fogja meg.

Budapesten eddig egyszer, múlt januárban volt szmogriadó. A levegő szennyezettségének az éves átlaga tavaly a korábbiakhoz viszonyítva jobb eredményeket mutatott.

Mi volna a teendő?
Milyen intézkedésekkel lehetne javítani a főváros levegőjét - kérdezte a Népszava Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi minisztert, aki elmondta: a levegőminőség javításához komplex és hosszú távú intézkedések szükségesek, a zöldtárca ehhez már megteremtette a jogszabályi hátteret. A lakosság azzal segíthet, ha közösségi közlekedést választja, s a kerti hulladék elégetése helyett a komposztálást.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint elsősorban az autóbuszokat kellene lecserélni, hiszen Európában a mi járműveink a legidősebbek, s a porszennyezés nagy része ebből származik. Az uniós források átcsoportosításával ennek a pénzügyi alapjait meg lehetne teremteni. Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika szóvivője a Népszavának elmondta, három alapvető intézkedésre lenne szükség: a közösségi, főleg az elővárosi közlekedés fejlesztésére, a belvárosi forgalomcsillapításra dugódíj bevezetésével és a zöldfelületek arányának növelésére. Ezek hosszú távú programok, ám hatékonyak.

- A tudatformálás szinte az egyetlen megoldás, amely rövid távon javíthat a levegő minőségén - mondta el a Népszavának Bibók Zsuzsa, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese -, noha az emberek általában nem érzik, hogy a levegőszennyezés csökkentéséért ők is tudnak tenni valamit. Például fontos lenne, hogy szmogos időben ne fűtsenek be a kandallóba, ne használják a cserépkályhát, ha egyébként a gázfűtés rendelkezésükre áll. Ez apró dolognak tűnhet, de nagy hatása van, hiszen egy ilyen fűtőberendezés egész nagy területeket tud beszennyezni -jegyezte meg.

A szakértő szerint az is sokat segít, ha a szennyezettebb napokon az emberek az autójuk helyett a tömegközlekedést választják, akkor is, ha az kényelmetlenebb. Megoldás lehet a zöldzónák kijelölése vagy a dugódíj bevezetése, az elkerülő utak építése, a közlekedési eszközök, buszok ellátása részecskeszűrővel. Mint mondta, ezek komoly beruházások, ám ütemezetten meg lehet valósítani ezeket az intézkedéseket.

Vidéken is tisztult a levegő
A hó a vidéki nagyvárosokban is kitisztította a levegőt. Miskolc, Pécs, Debrecen, Székesfehérvár és Győr lakói is fellélegezhettek, a szálló por koncentrációja tegnap sehol nem érte el az egészségügyi határértéket.