Elmaradt beöntés
Közzétéve: 2010. 11. 04. 09:14 -
• 2 perc olvasásKözzétéve: 2010. 11. 04. 09:14 -
• 2 perc olvasás
A Semmelweis napi jelképes gesztust nem követi ahhoz fogható anyagi elismerés.

Munkaszüneti nap lesz július elseje, ha a képviselők megszavazzák a decemberben az Ország-gyűlés elé kerülő egészségügyi salátatörvényt. Így, ha nem is az egész ország, de legalább az egészségügyben dolgozók megpihenhetnek a Semmelweis-nap tiszteletére. Ezt a kormányzati gesztust a múlt héten még a szakma elismeréseként üdvözölte a falusi körzeti orvosokat tömörítő Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége, és csupán amiatt aggódott, hogy ki fogja őket köszönteni, ha a jeles napon esedékes rendezvényeket, ünnepségeket celebráló köztisztviselők is pihenhetnek - írja a HVG az ígéreteket és a jogszabály terveztetekből kiolvasható
valóságot áttekintő cikke.
A jelképes gesztust azonban - mint az a 2011-re szóló költségvetési tervezetből kiderül - nem követi ahhoz fogható anyagi elismerés, ezért a szövetség néhány nap múlva bekeményített, azonnali forráspótlást követelve. E nélkül az alapellátásban dolgozóknak jóval kevesebbel kell beérniük, mint amennyit reméltek, holott Orbán Viktor Fidesz-elnök 2008 márciusában a tiszteletére összegyűlt pécsi háziorvosoknak még azt mondta: "Amennyiben a népszavazással sikerül eltörölni a vizitdíjat, akkor jelentős változásokat kell végrehajtani az egészségügyi alapellátás finanszírozásában." Vizitdíj már nincs, ám az Egészségbiztosítási Alap jövőre csupán 22 milliárd forinttal költhet többet, mint 2010-ben. Ez mindössze 1,4 százalékos plusznak felel meg, reálértékben tehát mínuszt jelent, igaz, a háziorvosi praxisoknak kitüntetetten "magas", 4 százalékos bevételnövekedést szán a kormány.
Az elmúlt hetekben ahány konferencián csak megjelent Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár, annyiszor mondta el, hogy a magyar egészségügy alapvető változások küszöbén áll. A salátatörvény egyelőre csak az átrendezés feltételeit teremti meg, ám az irány kellő fantáziával előrevetíthető. Január elsejétől mind a 39, az elmúlt három évben súlypontinak mondott kórház elbúcsúzhat megkülönböztető címétől és a törvényben rögzített kapacitásától. A 2006-2007 fordulóján oly sok politikai vihart kavart regionális egészségügyi tanácsok kapacitáselosztó munkájából az új kormány nem kér, mint ahogy az Európai Unió által javasolt régiók is megszűn-nek ellátási egységként működni. A közigazgatás ugyancsak küszöbönálló átszervezésével az egészségügy is megyei egységekre redukálódik, ezért a salátatörvény elfogadásával a kapacitás átcsoportosításához is szabad kezet kap a minisztérium. Az új ellátási rendszer alulról fog építkezni: a háziorvosi körzetek csoportjaihoz rendel majd egy-egy kórházat, a kisebb városi gyógyintézeteket pedig a nagyobb megyeiek alá szervezi. Vagyis pillanatokon belül megindul a lobbiharc, hogy az új felállásban ki kihez, mi mihez tartozzon, és hogy melyik kórház kerüljön önkormányzati helyett állami fennhatóság alá.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek