Elszalad a gyógyszerkassza

Márciusig a tervezettnél kevesebbet költött az OEP, de az utolsó négy hónapban meglódulni látszanak a kifizetések.

Az év első hét hónapjában 200 milliárd forintot költött az egészségbiztosító gyógyszerek támogatására, a várható kiadás év végére körülbelül 340 milliárd forint. A költségvetés bonyolult felépítése, a gyógyszerellátás szereplőinek bürokratikus és tervezhetetlen befizetési kötelezettségei, a kedvezmények nehezen átlátható rendszere, valamint a nehezen jósolható hatású intézkedések eredményeként még augusztus végén sem mondható meg nagy bizonyossággal, hogy mit fog hozni az év vége a gyógyszerkasszában - mondta Molnár Márk, a Corvinus egyetem kutatója.

A szakember szerint, noha az év elején, márciusig a tervezettnél kevesebbet költött - havonta 25-26 milliárdot - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), de az utolsó négy hónapban meglódulni látszanak a kifizetések, melyek havi összege már 30 milliárd körüli. Ha ez a „megugrás" nem átmeneti, hanem trendszerű, akkor az év második fele „többe fog kerülni" az elsőnél, vagyis elszalad a kassza. Ezt erősíti, hogy míg korábban nyáron viszonylag kevés gyógyszert használtak a magyarok, az idén viszont nagy összegű támogatást utal a biztosító.

Molnár Márk szerint a kiadások tartós növekedéséhez részben az is hozzájárulhat, hogy idén februárban, illetve júliusban több nagy értékű gyógyszer kapott társadalombiztosítási támogatást. Az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése után csak a gyógyszercégek önmérséklete szabhat gátat a piaci promóciónak.

Tovább növelheti a kassza kiadásait az is, hogy az egészségügyi kormányzat bejelentette, megszünteti az orvosok költséghatékony gyógyszerrendelését ösztönző rendszert. Júliustól már elmaradt a gyógyszerkiadásokat csökkenteni hivatott folyamatba épített ellenőrző mechanizmusok bevezetése. Ha az év utolsó öt hónapja nem átlagos forgalmú lesz, hanem az utolsó ismert hónapok kiadásával egyezik majd, úgy a teljes évre vonatkozó kifizetés megközelítheti a 350 milliárdot is.

A szakértő szerint bonyolultabb kérdés, hogy miből kell - illetve lehet - ezt az összeget fedezni. A költségvetésben 300 milliárd forint van a patikai gyógyszerek támogatására, amit további 30,5 milliárd forinttal egészíthetnek ki a gyártói befizetések. (Mint emlékezetes, a gyógyszerpiaci törvény alapján a cégeket forgalomarányosan 12 százalékos extra adó terheli, a gyógyszerismertetők után pedig regisztrációs díjat fizetnek, és a nagykereskedőknek is vannak kötelező befizetéseik.) Egyelőre azonban még az is kérdés, hogyan alakulnak a gyártói befizetések.

Idén ugyanis azok a gyógyszercégek, akik kutatás-fejlesztésre költenek Magyarországon, az OEP-kasszát illető befizetéseikből leírhatják befektetésük 20 százalékát. Egyelőre csak annyi látszik, hogy körülbelül 40 milliárdra lehet számítani a cégektől, ám az csak később derül ki, mennyit visz el ebből az összegből a kutatás-fejlesztési kedvezmény.

- Az államnak és a biztosítónak a kiadások és a bevételek kedvezőtlen alakulása esetén mentőövet jelenthet egy másik piaci szabály, amely néhány drága terméknél, ha egy bizonyos mennyiségnél többet írnak fel az orvosok, akkor az eladott extra mennyiség után járó támogatást a gyártóknak vissza kell fizetniük. Ebből a forrásból körülbelül 7-8 milliárd forint „extra" bevétel várható. Ezt a többletforrást azonban nem lehet automatikusan felhasználni gyógyszerek támogatására. A gyógyszerkassza túlköltése áttételesen általában a betegek számára sem jelent jót: az egészségbiztosító nem tud új készítményeket támogatni, illetve nőhetnek a térítési díjak - mondta végül Molnár Márk.