Elszámoltatási kényszerben

A magyar egészségügy számos, elsősorban rendszerszintű és a humánerőforrást érintő hiányosságokkal küzd.

Ezt Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa állapította meg, miután az ombudsman hivatala befejezte a több részterületet is vizsgáló egészségügyi projektjét. A tapasztalatok alapján hiányoznak a stabil protokollok, normák, de a teljesítmények mérése is akadályokba ütközik. Az orvosok és egészségügyi dolgozók újratermelődése nem megoldott, ezzel együtt nagy az elvándorlás – fejtette ki az ombudsman.

A biztos a problémák között említette az orvos-beteg kapcsolatot, amelynek a bizalmon kellene alapulnia, de az egészségügyi dolgozókat érintő állandó elszámoltatási kényszer és a túlterheltség ezt a viszonyt aláássa.

„Gondot jelent az is, hogy a kormány felszámolta a korábbi betegjogi szabályozást, ám a jövőre életbe lépő új kondíciókból szinte semmit sem ismerni egy kormányrendeleten kívül. Szintén nem megoldott a spe­ciális betegségekkel küzdő felnőttek és gyerekek ellátása, az infrastruktúra terén ugyanúgy, mint a szakemberhiányt tekintve – folytatta Szabó. – Nem biztosított például a fogyatékkal élők fogászati ellátása, az agresszív pszichiátriai betegek kezeléséhez pedig nincsenek megfelelő terek kialakítva."

Az ombudsman szerint egyik napról a másikra nem lehet orvosolni ezeket a hiányosságokat, csak hosszú távú folyamatok révén. A projekteket értékelő tegnapi konferencián Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter arról beszélt, hogy az egészségügyi rendszer átalakításán túlmenően szükség van arra, hogy az emberekben tudatosuljon, mindenki felelős a saját és mások egészségéért.