Ember István: itthon csak feljelentésre vizsgálják az étrend-kiegészítők összetételét

A negyvenes évek óta nem volt az élelmezés és a népegészségügy olyan mélyponton, mint napjainkban.

Ezt közölte a Népszavával Ember István, a Pécsi Tudományegyetem népegészségtani intézetének vezetője.

A professzor szerint megengedhetetlen, hogy az idei első félévben nőtt a csecsemőhalandóság, hogy emberek halnak meg szalmonellában, és hogy méreg kerül egy nagyváros ivóvizébe.

Ember István szerkesztésében a napokban jelent meg a Népegészségügyi orvostan című egyetemi tankönyv, azonban a pécsi professzor neve a közelmúltban egy forgalomban levő élelmiszerkiegészítő-kapszula miatt került középpontba. Mint ismert, a kapszula ügyében feljelentést tett az Egészségügyi Tudományos Tanács. A nyomozás és az intézményvezető professzor által maga és munkatársai ellen kért belső vizsgálat is azt igazolta, hogy a tanács vélt gyanújával ellentétben a kísérletek szabályosak és etikusak voltak.

PTE népegészségtani intézetének vezetője elképesztőnek tartja, hogy idehaza csak feljelentés nyomán vizsgálják az étrend-kiegészítők összetételét. Elmondta, gyakorlatilag bárki forgalomba hozhatna még ciánkapszulát is, elég, ha az összetevők között nem tünteti fel a mérget. Ha a felsorolásban nem szerepel semmi gyanús, a szer szabad utat kap, és csak szúrópróbaszerűen vagy tömeges megbetegedések alkalmával vizsgálják. Ez ma Szlovákiában elképzelhetetlen.

1947-től erős volt a kontroll, jól működött a rendszer, jók voltak a laboratóriumok. A rendszerváltás után az nyitott éttermet, aki akart, az ÁNTSZ pedig csak egy darabig tudta követni az eseményeket. A laborok többségét eladták, a megmaradtak régiónként nem esnek egybe a klinikai központokkal. A tisztiorvosi szolgálat azóta tovább gyengült, kevés az ember, hatósági jogkörével alig tud élni. A helyzet sajnos tovább romlik, és félő, hogy ennek nagyon komoly következményei lesznek, beleértve további áldozatokat is.