Emészti a stressz a dolgozókat

A munkához kapcsolódó stressz jelenti mára a legfőbb egészségvédelmi kihívást.

- Egy multinacionális szolgáltató cég leányvállalatainál végzett egészségi állapotfelmérés eredményeit ismerhettem meg Genfben a legutóbbi egészségfejlesztési világkonferencián - mondta Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) főigazgatója.

Egy afrikai, egy ázsiai és egy európai -éppenséggel pont egy magyar -leányvállalatnál végzett felmérés alapján kiderült, hogy Európában a munkahelyi stressz a legsúlyosabb probléma, míg Ázsiában ez a tízes lista végén, Afrikában pedig egyáltalán nem is szerepelt az alkalmazottak által felsoroltak között. Nálunk a válaszadók 54 százaléka érezte a munkahelyi stresszt a legfőbb egészségi problémájának.

A munkahelyi hiányzások leggyakoribb oka pszichoszociális eredetű. Európában becslések szerint minden negyedik dolgozó szenved stressztől, és ez felelős a munkahelyi hiányzások 50 százalékáért. A stressz 2002-ben az Európai Unió tizenöt országában 20 milliárd euró járulékos kiadást jelentett - olvasható a Munka: lélekre hangolva elnevezésű európai kampány tájékoztatójában.

„A jelenleg is zajló - az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló - kampány kimondottan a munkahelyi lelkiegészség-fejlesztésre, azon belül a pszichoszociális kockázati tényezők feltárására, értékelésére és csökkentésére, valamint a stressz kezelésére fókuszál. Az első fázisban eddig 62 cég csatlakozott a programhoz egy önbevallásos kérdőív kitöltésével; de várják további munkahelyek jelentkezését" - számolt be az eddigi eredményekről a főigazgató asszony.

„Cél, hogy a vállalatok lelki szempontból egészséges, támogató környezetet alakítsanak ki minden dolgozó számára. Egy pozitív légkörű munkahelyen jobb a munkakedv, a csapatmunka és a kommunikáció is. Emellett nőhet az eredményesség és a teljesítmény, csökkenhet a munkavállalók fluktuációja, ezzel együtt pedig a munkaerő-toborzás és a képzés költségei is."

A lelki egészséggel kapcsolatos vizsgálatok és eredményeik az elmúlt évek során egyre inkább előtérbe kerültek, olyannyira, hogy a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatai két éve beépültek a munkavédelemről szóló törvénybe. Az EU 2oo8-as lelki jóléti egyezménye is ezt a célt szolgálja.

- A hazai és az uniós törvényi erőfeszítéseken túl azonban a vállalatok szemléletváltására lenne szükség: az egészségfejlesztés nem kiadás, hanem hosszú távú befektetés - vallja Gábor Edina.