Erősödő szívhangok

A gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett társadalombiztosítási forintokból tavaly már minden harmadik olyan egészségügyi szolgáltatóhoz került, amelyik vállalkozási formában működik.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) legfrissebb összesítéséből az olvasható ki, hogy félszáznál is több kórház már gazdasági társasággá alakult, a járóbeteg-szakellátóknak pedig a fele nem költségvetési intézmény. Azt azonban nehéz megítélni, összességében mekkora szerepet játszik az egészségügyi szolgáltatásokban a magánszféra, hiszen az OEP-statisztika nem tesz különbséget a magán- vagy önkormányzati tulajdonú vállalkozások között.

Ráadásul számos egészségügyi vállalkozó nem is közvetlenül a társadalombiztosítással, hanem a kórházakkal áll szerződéses kapcsolatban. Jellemzően ilyen kontraktus fűzi a gyógyító intézményekhez a képalkotó diagnosztikát, szívkatéterezést, labort működtető cégeket. Más adatokból tudni lehet, hogy a kórházi kiadások 30-40 százaléka – mintegy évi 100 milliárd forint – eleve a magánszférában landol, hiszen ekkora részt képvisel egyebek mellett az energia, a műszer, a fogyóeszköz, az étkeztetés költsége, sőt a foglalkoztatottak egy része is számlára, magánvállalkozóként dolgozik. További közel 400 milliárd forintos tételt jelentett az OEP tavalyi büdzséjében a gyógyszerekre és a gyógyászati segédeszközökre fordított összeg, amely maradéktalanul a piac magánszereplőihez került.

Előzetes adatok szerint tavaly összességében 747 milliárd forintot fizetett az OEP az úgynevezett gyógyító-megelőző ellátások – egyebek között a háziorvosok, a járó- és fekvőbeteg-intézmények – finanszírozására. Ebből a kasszából közel 30 százalék a nonprofit és nyereségérdekelt vállalkozásoknak jutott. Egy 2004-ben, az Orvosi Hetilapban megjelent tanulmányból tudható, hogy 1995-ben ez az arány nem egészen 8 százalék volt. A vállalkozások részesedése az egészségügyi kasszából lényegében egyenletesen növekedett, évente nagyjából másfél százalékpontos erősödést produkálva.
A teljes cikk a HVG Online-on