És elmennek a doktorok…

Évente megközelítőleg nyolcszáz orvos hagyja el Magyarországot a jobb fizetésért.

Évente megközelítőleg nyolcszáz orvos hagyja el Magyarországot a jobb fizetésért, biztosabb egzisztenciáért, nagyobb megbecsülésért. Zömében fiatal végzettekről van szó, de szép számmal akad köztük idősebb orvos is, aki hasonló okokból adja föl hazai praxisát. Az orvosok ilyen mértékű távozása – ami mára a migráció lényeges tényezőjévé vált – önmagában is riasztó, ám különös színezetet kap, ha figyelembe vesszük, hogy a létszámuk nagyjából megegyezik a négy orvosegyetemről évente kikerülők számával.

Az orvosok alacsony bérezése jelentős oka az elvándorlásnak, de nagy súllyal nyom a latban az is, hogy – miként a Magyar Rezidensszövetség (MRSZ), a szakorvosjelöltek szervezete megállapítja – a rendszerváltás óta az orvostudományi képzés és a szolgáltató-ellátó tevékenység terén folyamatos kísérletezés folyik. Noha a rendszer köztudottan nem működik hatékonyan, mégsem készült olyan fölmérés, amely feltárja ennek okait, hiszen a hiányosságokat főként a betegek szenvedik el. Az MRSZ ezért az ellátottak érdekében is vitaanyagot készített az áldatlan helyzet lehetséges orvoslására, amelynek főbb megállapításairól Papp Magor, a rezidensszövetség elnöke beszélt.

Számításaik szerint havi nettó százezer forintos béremelés már sokat jelentene az orvosok itthon tartásában. Mint mondta: ez csak első hallásra hangzik soknak, ám jó, ha tudjuk: egy kezdő orvos fizetése nettó 95 ezer (óránként négyszáz) forint, míg a főorvosoké ennek nagyjából a kétszerese. A körülbelül harmincezer hazai orvos béremelése így kevesebb mint negyvenmilliárd forintba kerülne, ami az egészségügyi kassza 1440 milliárdos nagyságához képest voltaképpen elenyésző, annak csupán néhány százaléka.

Papp Magor szerint bár az egészségügy súlyos forráshiánnyal küzd, a béremelést végső esetben az E-alap belső átcsoportosításával is meg lehetne oldani, s két év alatt megteremthető lenne erre a fedezet. „Az eredményt a betegek is éreznék, mert kipihent orvos foglalkozhatna velük, aki nem rohangál egyik másodállásból a másikba, hogy megélhessen" – mondta a rezidensek háziorvosnak készülő vezetője. Béremelés nélkül azonban folytatódhat az elvándorlás, amely nemcsak a rendszert teszi végképp működésképtelenné, hanem jelentős anyagi veszteséget is okoz az országnak, hiszen nyolcszáz orvos képzése 20-25 milliárd forintba kerül – vagyis ennyit veszítünk most. Több idő jutna a betegekre az informatikai háttér korszerűsítésével is.

Papp Magor szerint az infrastruktúra siralmasan elavult, az orvosok még ma is mágneslemezen kötelesek jelentést küldeni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. Korszerű számítógépek és programok révén viszont naponta legalább fél órával lehetne csökkenteni az adminisztrációt, és növelni a betegekkel töltött időt. Ez akkor válik szemléletessé, ha tovább számolunk: személyenként félórás megtakarítás annyit jelent, hogy a jelenleg az ellátásban dolgozó harmincezer orvos naponta összesen 15 ezer órával többet törődhetne betegeivel. Ez pedig olyan pozitív hatással járna, mintha kétezer orvossal több lenne a rendszerben.

A korszerűsítés költségét néhány milliárd forintra becsüli az MRSZ. Ennek egy része az OEP-nél is megtérülne, mert ott is csökkenne az adminisztrációs teher.

A fiatal gyógyítók érezhetően más szemlélettel bírnak a háziorvosok szerepéről, a betegekről, az orvos-beteg viszonyról és a megelőzésről is. Véleményük szerint a jelenleginél nagyobb mozgásteret kellene kapniuk a háziorvosoknak, ami nemcsak a legolcsóbb megoldás lenne, hanem lerövidíthetné az úgynevezett betegutakat is.

A vitaanyaggal kapcsolatban a rezidensek konferenciát szerveznek, amelyre a szakma képviselőin kívül politikusokat és érdekvédőket is meghívnak. Az eseményt előreláthatóan januárban megrendezik. Remélik, hogy „végre a lényeges kérdésekről esik majd szó", és hogy a probléma kezelésére immár stratégiát is ki lehet alakítani.