Északon fényesebb a jövő | Weborvos

A skandináv régiók biztosítják a legjobb élet- és jövőkilátásokat Európában.

Egyes leszakadó térségek pár évtizeden belül néptelen vidékekké válhatnak. Különösen Kelet-Európát, Spanyolország nyugati részét és az "olasz csizma" alját fenyegeti ez a veszély. Az európai fő- és nagyvárosok körül kialakuló centrumok elszívó ereje közben tovább növeli a "nyertes" és a "vesztes" régiók közötti különbségeket - derül ki a Berlini Népesség- és Fejlődési Kutatóintézet (BIBE) Európa demográfiai jövője című tanulmánykötetéből.

285 európai régiót vontak górcső alá a berlini kutatók. A térségek versenyképességi ranglistáját az adott területen élők életkora, jövedelme, iskolai végzettsége, továbbá a munkanélküliség alakulása, a környezeti ártalmak mértéke, az oktatásra költött pénzek alapján állították fel. A képzeletbeli dobogó első fokára Reykjavík került, az izlandi fővárost Stockholm és Oslo követi. A ranglista első száz helyezettjét vizsgálva kiderül: elsősorban Skandinávia, Svájc, Hollandia, Ausztria, Németország nyugati tartományai, Nagy-Britannia és Franciaország indulnak a legjobb esélyekkel a jövőnek.

Kelet-Európában Magyarország kilátásai sokkal rosszabbak, Budapest környékén kialakuló centrumok a középmezőnyben végeztek, a főváros a 168. helyre küzdötte fel magát. A Budapestet is felvonultató Közép-Magyarország ugyanannyi pontot ért el, mint Brüsszel, Berlin, Toscana vagy Burgundia.

A BIBE munkatársai azt is vizsgálták, 2050-ben hogyan fest majd az "öreg kontinens". A prognózis szerint elsősorban öregen: az Európai Unióban már most is hetente két nappal növekszik az átlagéletkor. Míg a 65 éven felüliek aránya az európai össznépességben jelenleg 16 százalékos, négy évtized múlva ez a mutató meghaladja a 28 százalékot - vagyis az Európában élők több mint negyede jóval túl lesz a hatvanon. A képet rontják a csökkenő születésszámok is: az európai nők átlagosan 1,5 gyermeket szülnek, az ázsiaiak és a latin-amerikaiak 2,5-et, az afrikaiak ötöt. Európában az éles regionális különbségek itt is megmutatkoznak. Skandináviában, Nagy-Britanniában és Franciaországban egy nő átlagosan 1,8-2 gyereket hoz a világra, ezzel szemben Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és a kelet-közép-európai országokban a mutató 1,4 alatt marad.

Reiner Klingholz, a BIBE igazgatója szerint Európa a világ nagy térségei között "úttörő szerepet" vállalt a népességcsökkenésben. A jelenlegi 500 milliós népességet az EU csak 2,1 gyerek születésével tudná fenntartani. Miután erre kevés esély mutatkozik, 2050-re a huszonhét jelenlegi uniós tagállam össznépessége 450 millióra "zsugorodhat". A negatív trendet csak bevándorlás fordíthatja meg, ami viszont politikailag és társadalmilag kényes kérdéseket vet fel.