Ezt egyszerűen el sem hiszem! | Weborvos

Bár a kórházak mától a végveszély jeleként a tiltakozás zöld zászlóit tűzik homlokzatukra, az egészségügyi miniszter szerint nincs ekkora baj.

Székely Tamás a vele készült interjúban közölte, a pénzhiány miatt nem dőlnek be az intézmények, a kormány a válság ellenére reálértéken tartja a költségvetést, és még az idei többletforrás bevonására is javaslatot tett a kórházaknak. Évek óta tudni lehet, hogy szükséges a szerkezetátalakítás. Az ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény lehetőséget is ad a kórházak menedzsmentjének, hogy lépjenek, de többségük nem élt a lehetőséggel, és ez az egyik oka a most mutatkozó finanszírozási nehézségeknek.

Székely Tamás bízik benne, hogy meg tudnak egyezni a szakmai szervezetekkel, de ehhez mindkét féltől komoly szándékra és kompromisszumokra van szükség. Még ha az általuk kért irányba is tartunk, a végén valahogy semmit sem találnak jónak. Ha megpróbáljuk a rájuk zúduló betegtömeget a járóbeteg-ellátásba terelni, a szövetség azt mondja: kevés a pénz a fekvőbeteg-finanszírozásra. Vagy, ha azt mondjuk, hogy be kéne zárni néhány kórházat, mert nem felelnek meg a szakmai minimum követelményeinek, esetleg azért, mert nem finanszírozhatók, akkor a kórházszövetség nem azt válaszolja, helyes, a betegek biztonsága érdekében sem szabad olyan helyet működtetni, ahol nincs orvos, eszköz a kezeléshez, hanem azt, hogy jó, de mi lesz ezekkel. Az említett jogszabály szerint van másik lehetőség is a kórházi szerkezet átalakítására: ebben az esetben az egészségpénztár készít javaslatot, hogy hol és milyen gyógyító szolgáltatás fenntartásának nincs értelme, mert a betegek nem mennek oda. Vagy hol van szükség újabb kezelési lehetőségre. Az OEP a napokban élt is e lehetőséggel, így elképzelhető, hogy novembertől e területen lesz változás.

A szerkezetátalakítás harmadik eleme az új minimum-feltételrendszer, amiről még zajlik az egyeztetés. A rendszerváltás óta először lesz példa arra, hogy nem szerződik közfinanszírozott ellátásra az OEP azzal az intézménnyel, amely nem tudja teljesíteni az ellátáshoz szükséges alapvető feltételeket. A miniszter hangsúlyozta, a bázisfinanszírozás nem jelent visszalépést, hiszen nem azt vezetik be, amelyik a '93-as reform előtt működött. Ezúttal ugyanis változatlanul megmarad a sok szempontból értéket jelentő teljesítményjelentési rendszer is, de az egészet átmeneti intézkedésnek, legfeljebb hat hónapra tervezték. A bázisfinanszírozás, mint probléma, okafogyottá vált, hiszen annak ellenére, hogy korábban a kórházi szövetségek vetették fel a szükségességét, a bázis számítási alapjában egymással sem tudtak megegyezni – tette hozzá.

Véleménye szerint nagyon-nagyon sok ügyet sikerült rendbe tenni eddig, olyanokat, amelyek a rendszerváltás óta „nyomták" a rendszert. A legnagyobb eredmény, hogy ma már pontosan meg lehet mondani, hogy ki az, aki jogosan veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatást, mert biztosított, s ki az, aki nem. Stabilizálta a kormány a gyógyszerkasszát azzal, hogy árversenyre készteti a gyógyszercégeket, és folyamatosan csökkennek a betegterhek is. Az árversenyből adódó megtakarítás, a cégekre kivetett extraadó megteremti a lehetőségét a korszerű termékek támogatására. A daganatos betegek már hozzáférhetnek a legjobb készítményekhez. Siker, hogy az uniós fejlesztésekkel „le lehet fedni" szakrendelőkkel a fehér foltokat, ahonnan az ott élőknek messze kellett utazniuk az ellátásért. A szentesi bázis átadásával a légi mentők elérik az ország teljes területét. Tucatnyi új mentőállomás épült, lecserélődött a mentőautók fele, illetve ingyenessé tette a kormány a két év alattiak pneumococcus oltását.

Arra a kérdésre, hogy ha most kezdhetné a ciklust, mit tenne még, Székely Tamás elmondta, tovább finomítaná a struktúrát, rendbe tenné az egyes ellátási szinteket. Betartatná azt, hogy akit háziorvos is elláthat, az ne kószáljon időt és pénzt nem kímélve az ellátórendszerben. Természetesen ennek megvalósítása orvosi ösztönzők nélkül elképzelhetetlen. Szintén van feladat a várólistarendszer kapcsán is, hiszen annak szabályait még mindig nem veszik elég komolyan az intézmények. S amíg ez így van, addig a rendszer igazságtalan, visszaélésekre ad lehetőséget. Megerősítené az Egészségbiztosítási Felügyelet szerepét, szélesítené a hatókörét, hiszen jelenleg nincs jogosítványa a nem közfinanszírozott szolgáltatók vizsgálatára.