Fájdalommentes érkárosodás

Évi közel 70 000 ember hal meg Magyarországon szív- és érrendszeri betegségekben, kétszer annyian, mint daganatos betegségekben.

A hazai, születéskor várható élettartam 6 évvel rövidebb az európai átlagnál. Amikor a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikófaktorairól beszélünk, meglehetősen kevés szó esik a magas koleszterinszintről, pedig majdnem minden második embernél a normálisnál magasabb ez az érték. A legtöbb ember nincs is tisztában a koleszterinszintjével, mivel nagyon ritkán vagy éppen soha nem méreti. Bár a lakosság fele tudja, hogy a megemelkedett koleszterinérték komoly kockázati tényezőt jelent, mégsem tesznek semmit a megelőzés érdekében - legalábbis erre utal az felmérés, melyet az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) felkérésére készült el.

Az internetes felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmada nem tudja, hogy az 5 mmol/1 alatti koleszterinszint tekinthető normálisnak, és azzal sincsenek tisztában, hogy a koleszterinszint értékét vérvizsgálattal lehet kideríteni, melyre a háziorvos adhat beutalót. „A kutatás másik fontos tanulsága az, hogy a többség nem tudja, hogy a megemelkedett koleszterinértéknek nincs semmilyen tünete, vagyis nem jelzi fájdalom azt, hogy az erekben káros folyamatok indultak el" - mondja Gábor Edina, az OEFI főigazgatója.

Tévhitként él a köztudatban, hogy elsősorban a férfiakat érinti ez a probléma és az ezzel járó betegségek, holott a változókorban lévő nők sokkal inkább veszélyeztetettek. A magas koleszterinszint sokáig, akár 10-20 évig sem jelzi semmiféle érezhető tünettel azt, hogy károsítja a szervezetet. Az érfali elváltozások csendben, lassan zajlanak: a vérben keringő többletkoleszterin lerakódik az érfalon, ami gyulladást hoz létre. Ennek nyomán érfali sebek alakulnak ki, amelyre - védekezésképpen – vérlemezkék tapadnak; a legrosszabb esetben ezek aztán elzárják az eret. Ha az erek már régóta károsodnak, figyelmeztető jele lehet a bajnak az, ha terheléskor - lépcsőzés, futás után - fájni kezd a szív vagy a láb.

De ez az, amit nem szabadna megvárni. És nemcsak azoknak kell odafigyelni a koleszterinszintjükre, akiknek magas a vérnyomása, túlsúlyosak, dohányoznak, nem mozognak, hanem azoknak is, akik az előbbiek közül egyik csoportba sem tartoznak. Az egészségünkre való odafigyelés, a rendszeres szűrés nagyon fontos, hiszen ha időben kiderül a baj, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy megelőzhetjük az infarktust, az agyvérzést, az érszűkületet. A napi javasolt koleszterinbevitel 200-300 mg fogyasztását jelenti, ám jelenlegi táplálkozási szokásainkkal ennek legalább a kétszeresét fogyasztjuk el. Fontos tudni, hogy csak az állati eredetű ételek tartalmaznak koleszterint, s az is hasznos információ, hogy a felszívódó koleszterin mennyiségét befolyásolja a táplálék rosttartalma: ebből a szempontból különösen a vízben oldódó rostok hasznosak.