Feladatot és pénzt vonna el az államosítás

Nem biztos, hogy olcsóbb lenne az egészségügy fenntartása csak attól, hogy központilag irányítják.

Óriási államosítási tervekkel vág neki a jövő évi költségvetés tervezésének az Orbán-kormány. Ezt igazolja legalábbis, hogy a kormánypártok tagjai rendre a szociális szektor különböző területeire vonatkozó nagyobb állami felelősségvállalásról nyilatkoznak.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter például már hetekkel ezelőtt azt mondta: a kormány célja az, hogy gyarapítsák és újraépítsék az állami tulajdont.

Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes elnöke hónapok óta a nagyobb állami beavatkozásról és egyes kórházak állami tulajdonba vételéről beszél.

Azt Orbán Viktor kormányfő is egyértelművé tette: szívesen vállalná át a kormány az oktatási és az egészségügyi fenntartói szerepköröket az önkormányzatoktól. Legutóbbi nyilatkozataiban azt is érzékeltette, hogy az önkormányzati voksolás után megegyezésre kell jutni a helyhatóságokkal.

A miniszterelnök egy interjúban úgy fogalmazott: „az önkormányzatok úgy el vannak adósodva, hogy a többségük számára teljesen világos, hogy saját erőből nem fogják tudni működtetni a kórházaikat. A kormány pedig nem akar pénzt adni olyan rendszerek működtetésére, amelyekről az elmúlt években kiderült, hogy csak újra és újra előállítják ugyanazokat a problémákat, amelyeket átmenetileg egy-egy pénzügyi injekcióval sikerült orvosolni."

Hogy az önkormányzatok hogyan állnak a tulajdonukban és fenntartásukban lévő intézmények államra bízásához, azt egyelőre nem kérdezte a kormány. A helyhatóságok szempontjából azonban mégis kényes kérdés az államosítás, hiszen eleshetnek költségvetési forrásaik nagy részétől, akár már jövőre. Ráadásul szakértői vélemények szerint nem lenne olcsóbb az oktatás és az egészségügy fenntartása csak attól, hogy központilag irányítják, de akkor sem, ha ez a feladat a megyei kormányhivatalok illetékességébe kerül.

*****

Mégis terítéken

Az egészségügyi államosításról Szócska Miklós szakállamtitkár júniusban még azt mondta, nincs terítéken az önkormányzati fenntartású kórházak állami kézbe vétele. De, mint akkor fogalmazott: „már nyolc önkormányzat jelezte, hogy szívesen az állam rendelkezésére bocsátja intézményét a rendszerátalakítási kísérleti programhoz." Mindennek ellenére az egészségügyért felelős államtitkár egyértelműen a régiós, földrajzi alapú összevonásokat és az önkormányzatok közötti felelősségmegosztást pártolná.

Nem úgy Mikola István, aki többször beszélt az eladósodott kórházak „állami fenntartói felelősségi körbe" vételéről. Erre a most átcsoportosítani kívánt 27,5 milliárd forint nyújthat majd lehetőséget. Ezzel az összeggel ugyanis a kórházak adósságát rendezné a kormány, ha a parlament is elfogadja a múlt héten benyújtott javaslatot.

A konszolidációnak azonban kemény feltételei lesznek, így vélhetően a tulajdonosi jogok államra ruházása is egy lehet ezek közül. A szakmai szervezetek szerint nem az önkormányzatok rossz gazdálkodása, hanem az elégtelen finanszírozás tehet az ellátórendszer eladósodásáról, ezért egyáltalán nem biztosak abban, hogy az állami üzemeltetés olcsóbb lenne, mint az önkormányzati.