Felháborodott a Liga

Többféle rákban szenvedő betegek gyógyulását korlátoznák, mivel ezeknek a gyógyszereknek nincs alternatívája.

Felháborítónak tartja Vasváry Artúrné, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az idén ötvenre csökkentené az egyedi méltányossági gyógyszerkeretből kezelt daganatos betegek számát. Tavaly ez a szám meghaladta a több százat. A Magyar Rákellenes Liga tiszteletbeli elnöke szerint ezzel a többféle rákban szenvedő betegek gyógyulását korlátoznák, mivel ezeknek a gyógyszereknek nincs alternatívája.

Az OEP tavaly 5,06 milliárd forintot osztott szét a méltányosságból támogatott készítményekre, ebből 1,7 milliárdot körülbelül 460 beteg kapott. Júliustól éppen a betegek érdekében változna a szabályozás - mondta a Világgazdaság kérdésére Molnár Barbara, az OEP szóvivője. Azt szeretnék elérni, hogy a méltányosság helyett a gyógyszergyártók és -forgalmazók kezdeményezzék a termék befogadását a normál tb-támogatási rendbe. Így a biztosítónak módjában állna az áralku, s annak kedvező kimenetele lehetővé tenné, hogy az eddiginél többen jussanak hozzá a legújabb terápiákhoz. A liga tiszteletbeli elnöke szerint ez jó törekvés, de úgy gondolja: először meg kellene egyezni a cégekkel, azt követően kellene az OEP-nek bevezetni az új szabályokat.

Az új szabályozás elsősorban az originális gyártókat érinti. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: jelezték a szaktárcának, hogy a tervezett szabály sértheti a betegek esélyegyenlőségét. Azt reméli, a minisztérium megtalálja a megfelelő megoldást. Az innovatív egyesület egyébként elmondta a véleményét a jogszabály államigazgatási egyeztetésekor, szeretnék, ha az nem válna feleslegessé.

Az onkológiai orvosi szakmai kollégium elnöke bizakodva várja azt a március elejére összehívott tanácskozást, ahol az országos szakfelügyelő főorvos mellett a különféle szakmai kollégiumok, a betegszervezetek mellett - reményei szerint - részt vesz az egészségügyi tárca és az OEP is. Thurzó László onkológus professzor szerint, ha megegyezés nélkül vezetik be az új finanszírozási módszert, a limit fölötti betegek elesnek az adekvát kezelésektől. A szakma nem érti, milyen alapon húzták meg éppen 50-nél a határt, az orvosokkal nem tárgyaltak erről. Azt is elmondta: az eddig méltányosságból kapott készítmények között vannak olyanok is, amelyek hazánkban még nincsenek benne az indikációs (egyes betegségek terápiája) körben, így azok tb-befogadását nem kezdeményezhetik a gyártók. A hazai gyógyításba való befogadás, majd az azt követő tb-finanszírozási kérelmezés viszont hosszú időt vesz igénybe, ez exlex állapotot teremt. Egyébként a méltányossági kérelmezés procedúrája nehéz szakmai folyamat, csak indokolt esetben kérelmezik a doktorok ezeket a drága terápiákat - tette hozzá Thurzó László.

Az OEP szerint is indokolt és szabályos volt a méltányossági alapon történt finanszírozás. Azért kell mégis változtatni, mert nem volt motivációs eszközük arra, hogy rábírják a gyártókat: kezdeményezzék készítményük tb-listára kerülését. A módosított jogszabály megváltozatná a jelenlegi érdekeltségi rendszert. A biztosítónak nem célja a betegek hozzáférésének korlátozása, hiszen akkor eddig is elutasította voln a méltányossági kérelmeket. Azt szeretné elérni, hogy a gyártók a jogszabályokban előírt utat járva - a szükséges klinikai bizonyítékok benyújtása mellett - kérelmezzék termékük tb-listára kerülését. Az elmúlt évben egyébként az OEP-hez a legtöbb méltányossági kérelem az emlő- és a tüdődaganat kezelésére szolgáló hatóanyagra érkezett.

A szóvivő az újságnak elmondta, tavaly 14 új hatóanyagot fogadott be a tb a támogatotti körbe, öt már korábban támogatottat pedig újfajta betegségek gyógyítására tartott alkalmasnak. A biztosító egyébként a generikus (lejárt szabadalmi védettségű) gyógyszereknél továbbra is folytatja az árlicitet.

Az előzetes adatok szerint 328,5 milliárdot költött tavaly az OEP a patikai gyógyszerek támogatására. Ez 28,5 milliárddal több az előirányzatnál, ám a gyógyszergyártók a tervezett 40 milliárdnál 3,7 milliárd forinttal több különadót fizettek be a forgalmuk után. A különadót annak bevezetése óta bírálják a gyógyszercégek.

Egyértelműen kudarcként éli meg Bogsch Erik, hogy nincs koordinálás az egészségügyi és a gazdasági tárca között. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke szerint a versenysemleges iparpolitika határain belül kellene figyelembe venni, hogy a gyógyszeripar jelentős foglalkoztató, beruházó, adó- és járulékfizető.