Félig gyógyuló biztosítás | Weborvos

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal törvényjavaslata szerint önmagában nem elegendő az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogkörének bővítése.

Az őszre ígéri a kormány az új egészségbiztosítási törvényt. Gilly Gyula egészségpolitikai szakértő a Magyar Hírlapnak elmondja, szorgalmaznák a szolgáltatói piac és a szektorsemleges finanszírozás létrehozását ellenőrzött és szabályozott keretek között lehetséges, és ezért a teljes rendszert kell erősíteni, és nem annak egyes elemeit módosítani.

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal törvényjavaslata is foglalkozik a két kérdéssel, csakhogy - mondja Gilly Gyula, a NEK szakértője és a javaslat egyik kidolgozója - a szolgáltatói piac megteremtéséhez önmagában nem elegendő az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogkörének bővítése. Annak a helyes szándéknak, hogy az OEP szabadon köthet-bonthat szerződést az egészségügyi szolgáltatókkal, csak akkor van értelme, ha a biztosító pontosan tudja, az egészségügyi állapotuk szerint milyen ellátási formákra van szükségük egy adott területen élőknek.

Ehhez fel kell térképezni a terület egészségügyi helyzetét, a már meglévő gyógyító munkát, annak megfelelő szintjeit és tartalmát, valamint a szükségleteket. Ekkor jöhet szóba, hogy az egészségbiztosító szerződést köt olyan intézménnyel, amely biztosítja az addig hiányzó ellátást, vagy a korábbi szolgáltatónál magasabb színvonalon gyógyít, vagy lemond ellátási formákról. Az OEP-nek folyamatosan követnie kell, s ha szükséges, a lakosság állapotváltozása tükrében módosítania is kell korábbi döntéseit.

Gilly Gyula életveszélyesnek nevezte, a NEK javaslatával szemben azt, ha kizárólag az az OEP szabad szerződéskötési lehetőségéről szól. Szerinte a szabályozatlansággal párosuló szabadság oda vezethet, hogy a gyógyeljárások befogadásakor politikai alapon kiválasztott szolgáltatók jutnak majd előnyhöz, s csupán a döntés kerül át a minisztériumtól az OEP-hez. Gilly szerint csakis ellenőrzött piaci viszonyok mellett lehet szektorsemleges a finanszírozás. A NEK javaslata zárt, ezért korlátozottan szabad rendszert ír le, amelynek kimunkálásához több év is szükséges. Gilly Gyula szerint ezért fontos az Albert házaspár kérdése, amely nemcsak az egészségbiztosítás piacosításának elutasításáról szól, hanem egyúttal időt hagy a valódi társadalmi egészségbiztosítási rendszer megteremtésére.