Félmillióan nyugdíj nélkül?
Közzétéve: 2008. 02. 21. 08:15 -
• 2 perc olvasásKözzétéve: 2008. 02. 21. 08:15 -
• 2 perc olvasás
Az ötven felettiek harmada nem szerzi már meg a megfelelő jogosultsági időt.

Az ötvenes években születettek közül félmilliónyian semmilyen vagy csak nagyon alacsony nyugdíjra számíthatnak - derül ki két közgazdász-kutató előrejelzéséből. A nyugdíj-megállapítási szabályok 2013-ra várható megváltozása után pedig az induló nyugdíjak nagyjából 15 százalékkal lesznek alacsonyabbak, mint most.
Optimista forgatókönyvvel számoltunk - szögezi le Augusztinovics Mária, aki Köllő Jánossal együtt, a Közgazdasági Szemlében megjelent cikkében azt elemezte, hogyan alakul az 1945 és 1959 között születettek - az ötven feletti, nyugdíj előtt állók - aktív életpályája, s ennek alapján milyen nyugdíjra számíthatnak, és hányan képesek egyáltalán teljesíteni a járadékra jogosító feltételeket. Az optimizmus azt jelenti, hogy javuló foglalkoztatottságot, a munkavállalók képzettségi szintjének emelkedését, a rokkantnyugdíjasok számának csökkenését, és ebből következően a nyugdíjba menetel idejének későbbre tolódását feltételezték a következő években. A kiválasztott tizenöt évjáratra 2005-ig rendelkeztek - addigi aktív életpályájukat mutató - kereseti és foglalkoztatottsági adatokkal.
Az adatok drámaian illusztrálják a rendszerváltás hozta változásokat: 1990-ben alig kisebb eséllyel talált magának munkahelyet egy legföljebb általános iskolát végzett férfi, mint egy érettségizett vagy egy szakmunkás, míg a diplomások elhelyezkedési esélye alig volt jobb, mint a középfokú végzettségűeké. (A 0-8 osztályt végzett nők foglalkoztatási esélye már ekkor is sokkal rosszabb volt az átlagnál). Csupán öt év kellett a helyzet gyökeres megváltozásához: a képzetlenek harmadával nagyobb valószínűséggel lettek munkanélküliek, mint akár az érettségizettek, akiknek esélyei szintén drámaian csökkentek a diplomásokhoz képest. A változás a fizetéseket is "széthúzta": a szakmunkásoklevél 2005-ben mintegy 30 százalékos kereseti hátrányt jelentett az érettségihez képest, míg a diploma 70 százalékos kereseti előnyt, így egy szakmunkás - átlagosan - feleakkora keresetre számíthatott, mint egy felsőfokú végzettségű. A diplomások körében viszont a tapasztalat értéke "erodálódott" jelentősen. Az 1944-ben született felsőfokú végzettségű férfiak például 60 százalékkal kerestek kevesebbet 2001-ben, mint ha a rendszerváltás előtti jellemző karrierút érvényben maradt volna.
A tanulmány részletei a Népszabadságban
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek