Fénnyel, dobbal, áfonyával | Weborvos

A Journal of Neuroscience című szaklap cikke szerint a hangszeres játék serkentően hat az agyra.

Ugyanis a hivatásos zenészek szürkeállománya nagyobb azokénál, akik sosem hódoltak efféle elfoglaltságnak. Vastagabb agyuknak a két agyféltekét összekötő része is, és ez megsokszorozhatja a koponyán belüli információáramlást. A következtetés szerint a gyakorlás fejleszti az agyat, míg a fejlettebb agy finomítja a játékot.

Persze további kérdésként felmerült, hogy a zenetanulás okán az agyban kialakult változások más szempontból is előnyt jelentenek-e? A rendelkezésre álló adatok alapján a válasz igen, ugyanis kiderült, hogy a zenei képzésben részesültek jobban teljesítenek a hallás utáni memorizálást vizsgáló teszteken, nagyobb a szókincsük és könnyebben olvasnak. Még arra is akad bizonyíték, hogy a zenetanulás növeli az intelligenciahányadost (IQ).

Az Applied Psycholinguistics című szaklap beszámolója szerint a zenészek jobban érzékelik azokat az árnyalatnyi hangzáskülönbségeket, amelyek például a mandarin nyelvre jellemzőek. Ezeknél a nyelveknél ugyanis egy-egy apró ejtési különbség más és más értelmet ad az adott szónak.

A szürkeállomány fejlesztésének persze nem ez az egyetlen módja. Egyesek például az agy elektromos ingerlésétől várnak teljesítményfokozást. Ebben az esetben az agy bizonyos területeire beszúrt elektródákon keresztül egy-két milliampernyi áramot vezetnek, aminek hatására olyan képességek javíthatók, mint a figyelem vagy a látás. A koponyán keresztüli közvetlen elektromos ingerlés (tDCS) eddig elért, és a jövőbeli lehetőségeiről augusztusban megjelent közlemény (Neuropsychologia) könnyen alkalmazható és jelentős reményekkel kecsegtető lehetőségnek írja le a módszert.

Új kutatások szerint a fény közvetlenül is hat az agyműködésre, az önkénteseken végzett kísérletek alapján kiderült, hogy a tesztfeladatokat jobban teljesítették és a reakcióidejük is javult miután fényhatásnak tették ki őket. Az agyi aktivitást mérő tesztek kimutatták, hogy az éberségért felelős terület dinamikusabban működött miután különféle színű erős fényekkel világították meg a szobát, amelyben a kísérleti alanyok tartózkodtak.

A fokozott figyelem hosszú távú fenntartásában a kék fény bizonyult a leghatásosabbnak. A hatást valószínűleg a szem ideghártyájában nemrég felfedezett pigment, a melanopszin közvetíti. Ennek az anyagnak bár a szemben termelődik, a látás képességében semmilyen szerepet sem játszik és a halványkéknek látszó hullámhosszra érzékeny leginkább.

A kutatási eredmények alapján a táplálkozással hatására is javulhat az agy teljesítőképessége. Az omega-3 zsírsavak után a fiavonoidok felé fordult a figyelem, ami elsősorban a vörösborban, az áfonyában vagy a fekete ribizliben fordul elő, valamint a kakaóban és a zöld teában. A Reading egyetem kutatója 2009 végén írta le, hogy a rágcsálóknál a fiavonoidok nemcsak a memóriát javítják, hanem az agy leépülése ellen is védelmet nyújtanak.

Az áfonya koncentrációkészséget javító hatását azóta embernél is megfigyelték. Jeremy Spencer vizsgálataiból kiderült, hogy az effajta étrend olyan biokémiai utakat aktivál, amelyek a memóriával kapcsolatban álló gének működésének fokozódásához vezetnek. De a fiavonoidok az érrendszerre is hatnak, enyhén csökkentik a vérnyomást és növelik az erek rugalmasságát, ami mind hozzájárul az agy jobb vérellátásához.