Férfias női betegségeink

Az interjú Susánszky Évával, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársával készült egy szociológiai kutatómunkával kapcsolatban.

A kutatás a női vállalkozókat állította reflektorfénybe, mégpedig olyan szempontból, hogy mennyire hat egészségi állapotukra és pszichés kondíciójukra ez a létforma. Vagyis hogy a férfias munka férfias betegségeket okoz-e a szebbik nem tagjainál.

Mint mondja, ennek a kérdésnek ezernyi aspektusa van, ahhoz például, hogy a vállalkozói lét nőkre gyakorolt egészségi hatásairól bármit is lehetne mondani, ismerni kell az alkalmazotti szféra női tagjainak jellemző betegségeit, pszichés ismérveit. Ha pedig a férfias szerep felől közelítik a kérdést, akkor tudják elvégezni az összehasonlítást, ha ismerik a férfiakra jellemző egészségügyi, pszichés és szociális jellemzőket. Nem hagyható ki ebből a stressztűrő képesség, a stresszhelyzetek kezelése, feldolgozása sem.

Az egyik, 2000-ben végzett kutatás ahhoz az akadémiai projekthez fűződik, amely egy igen jó társadalmi kondíciók között, dinamikusan fejlődő városnak és a válságövezetként jegyzett borsodi térség egyik kistelepülésének a vállalkozói körét érintette. Az életminőséget és a szociokulturális környezetet elemezték, és a vizsgálat nóvuma az volt, hogy a hagyományos demográfiai és társadalmi-gazdasági tényezők mellett kitértek az egyéni megküzdési technikák életminőségre gyakorolt hatásaira is.

Akik a prosperáló településen kerültek munkájuk során nehéz élethelyzetbe, kilábaltak belőle, az egzisztenciális krízis kikerülte őket. A leszakadónak mondott térséghez tartozó településen élő vállalkozók krónikus egzisztenciális krízishelyzettel küszködtek, amin jó esetben csak az egyéni megküzdési stratégia tudott valamelyest változtatni – tette hozzá. Vagyis leegyszerűsítve „aki szegény, az a legszegényebb", de egy vizsgálatnak mindig ezer szempontja és tanulsága van.

Ha ma a nők bizonyos hányada férfias foglalkozásokat tölt be, akkor annak sokféle társadalmi és személyes oka lehet. Az egyik emberből azért lesz vállalkozó, a másikból meg alkalmazott, mert személyi adottságaik különböznek. Az egyik nyughatatlan, kockázatkereső, és nagy az autonómiaigénye, a másik viszont óvatos és mindennél többre becsüli a biztonságot.

A vállalkozókat pszichológiai sajátosságaikkal is lehet jellemezni. Van olyan kutató, aki állítja, a gazdasági fejlődésnek éppen az a hajtóereje, hogy bizonyos emberek hatalomvágyból, nagyra törési szándéktól hajtva újabbnál újabb feladatokon, változtatásokon törik a fejüket, és ez a pszichés alkat inkább a férfiakat jellemzi, mint a nőket. Ami tény: Magyarországon csökken a vállalkozók, növekszik az alkalmazottak aránya. Ezen belül is egyre kevesebben vannak a bizonytalannak tartott önfoglalkoztatási formákban, amelyekkel feleannyi nő él, mint férfi. Ez egyébként megegyezik az európai arányokkal.

Arra a kérdésre, hogy a vállalkozó nők vagy a férfiak bírják jobban a gyűrődést, Susánszky Éva elmondta, a pszichés állapotot nézve elmondhatjuk, hogy a férfi vállalkozók között jóval több a szorongásos zavarral küszködő beteg, mint az alkalmazotti szférában dolgozó férfiak között. Ilyen szempontból a vállalkozó és az alkalmazott nők között nem találtunk különbséget, az utóbbiak viszont többet panaszkodnak mozgásszervi megbetegedésekre és gyakoribb körükben a baleset. Érdekes azonban, hogy az alkalmazásban álló nők szorongóbbak, mint az alkalmazott férfiak.

Ami a dohányzást és az alkoholfogyasztást illeti, szembeötlő különbségeket egyetlen viszonyításban sem hozott felszínre a felmérés. Nem találkoztunk azzal a jelenséggel, amit így szoktak kifejezni: két végén égetik a gyertyát. Kiderült viszont, hogy a vállalkozó nők körében a szívinfarktus kockázata ötször, az egyéb szív- és érrendszeri megbetegedéseké kétszer, míg a daganatos betegségeké négyszer magasabb, mint az alkalmazásban lévők körében.

Határozottan tehát csak azt lehet mondani, hogy a vállalkozás, mint férfias munkatevékenység, negatív módon hat a szebbik nem tagjainak egészségi állapotára, és a típusosán férfibetegségeknek az előfordulását szaporítja körükben. De ez nem jelenti azt, hogy a férfiak bírják jobban a gyűrődést és fordítva.

- Minél több szerepet tölt be valaki, annál valószínűbb, hogy feszültség keletkezik a szerepei között. Nehéz összeegyeztetni például a karriert és a családot anélkül, hogy ne ütköznének a két szerepből eredő elvárások. A nők számára ez nagyobb kihívást és sok esetben nagyobb terhet is jelent, mint a férfiak számára.

Érdekes megemlíteni, hogy ugyanakkor azok a férfiak, akik nagyobb részt vállalnak a családi munkában, a gyereknevelésben vagy esetleg olyan foglalkozásokat választanak, amelyek inkább a női jellegzetességekre építenek, mint például a gondoskodás, az érzelmek kommunikálása, kedvezőbb életkilátásokkal rendelkeznek, mint „macsó" társaik.