Figyelmen kívül hagyott szakmai ajánlások | Weborvos

Magyarországon több mint kétszázezer beteg szenved krónikus sebektől valamilyen alapbetegség következtében.

A Magyar Sebkezelő Társaság és a Sebinko Szövetség hagyományaihoz híven ez év őszén is megrendezte tudományos, sebkezeléssel kapcsolatos kongresszusát. Mindkét tudományos összejövetelen kiemelt helyen szerepelt az Európai Sebkezelő Társaság (EWMA) idei, lisszaboni kongresszusán kiadott és plenáris ülésen tárgyalt állásfoglalása a "Nehezen gyógyuló sebek: holisztikus szemlélet" témakörről.

A 2002 óta publikált nemzetközi és hazai szakmai állásfoglalások sorában ez már a nyolcadik. Ennek ellenére a társadalombiztosítás által támogatott kötszerek listájának kialakítása során a szakmai ajánlásokat lényegében nem vették figyelembe a mai napig sem. Magyarországon több mint kétszázezer beteg szenved krónikus sebektől valamilyen alapbetegség következtében (vénás keringési elégtelenségből adódó lábszárfekély, cukorbetegség következményeként kialakult diabéteszes lábseb, nyomás okozta felfekvési seb stb.). Ezek az úgynevezett krónikus sebek lassan, hetekig, hónapokig gyógyulnak, vagy számos ok következményeként gyógyulási hajlamot egyáltalán nem mutatnak. Komplex ellátást igényelnek, és a rendszerbetegség gyógyításán felül speciális kötszerekkel célszerű kezelni ezeket a sebeket. A krónikus sebbel élő betegek gyógyítása az Európai Unióban lévő összes államban kiemelt helyen szerepel, országos szűrőprogramok segítik a megelőzést, és sebkezelési centrumok látják el a betegeket.

Az állami és magánkézben lévő biztosítók a legkorszerűbb kötszereket támogatják azért, hogy ezeknek a pácienseknek az életminősége javuljon, illetve minél hamarabb meggyógyuljanak, nem utolsósorban azért, hogy mielőbb újra munkába állhassanak. Számos költséghatékonysági tanulmány foglalkozik a gyógyulás időtartamára vonatkoztatható direkt (kötszerek, gyógyszerek, orvos és nővér munkaidejének a kezelésre vetített ára stb.) és indirekt (munkától távol töltött idő) költségek összegzésével. Ezek egyértelműen bebizonyították, hogy a korszerű kötszerek (pl. normál és antiszeptikus hidrofiber kötszerek, ezüstion-tartalmú és elgélesedő habok stb.) bár darabárukat tekintve "drágának" tűnnek, a gyógyulás időtartama használatukkal lerövidül, így alkalmazásuk költséghatékony. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszközök listáján nem nyitott meg új kötszeralcsoportot ezeknek a hatékony termékeknek 2003 óta, ezért a jelenlegi rendszerbe ezek a termékek nem illeszthetők be, azaz nem is támogatottak, így a betegek többségének kifizethetetlen és ezért elérhetetlen.

Miért gondolják a döntéshozók azt, hogy ezek a kötszerek magas áruk miatt csak a gyógyászati segédeszköz-büdzsét növelnék meg? Kiszámolta-e valaki valaha, mennyibe kerül az országnak az, hogy ezek a betegek táppénzen vannak, kórházban fekszenek, és hónapokig, esetleg évekig járnak szakorvosokhoz és háziorvosokhoz? Van-e kimutatás arról, hogy emiatt hány betegnek kellett részlegesen vagy teljesen elveszítenie a végtagját, és lett leszázalékolt munkaképtelen? Miért gondoljuk azt, hogy ez az "olcsó"? Azért, mert a gyógyászati segédeszközökre fordítható büdzsé nagysága nem nő? Ne feledkezzünk azonban meg arról, hogy az élet többi területén többszörösét fizetjük meg az ilyen típusú "spórolás"-nak. Több kérdésben is gyökeres szemléletváltásra van szükség az egészségügyben. Ezek közül csak egy a társadalombiztosítás által támogatott kötszerek újracsoportosítása és az új technológiát képviselő kötszerek befogadása. Úgy gondoljuk, ha ezek a kis lépések jó irányba haladnak, sokat jelenthetnek a betegek korszerű és költséghatékony ellátásában, ez - ismét hangsúlyozzuk - egyúttal a legfontosabbat is jelentheti, a szenvedő betegek életminőségének javítását.

Mind a Magyar Sebkezelő Társaság, mind pedig a Sebinko Szövetség arra kéri az egészségpolitikusokat, hogy segítsék megteremteni a krónikus sebbel élő páciensek hatékony kezeléséhez szükséges új, korszerű és az európai ajánlásokat is figyelembe vevő kötszer-támogatási rendszer kialakítását.