Fiktív bevételből nem működik a gyógyítás

A 2010-es költségvetést bíráló közgazdászok szerint a kormány 22 milliárd forintos fiktív bevételt szerepeltet a gyógyító-megelőző tevékenységekre.

A szakértők e témakörben ezt írják: „Az utóbbi esztendőkben az egészségügyi és az oktatási intézmények finanszírozása is a költségvetési kozmetikázás eszközévé vált. Mivel azokon a területeken, ahol indokolt lett volna, főként a bürokrácia és a korrupció vonatkozásában a kormány nem tudott vagy nem akart kiadásokat csökkenteni, rendszeresen az egészségügy és az oktatás területén igyekezett takarékoskodni. Ez ugyanúgy látszatmegoldásokat, fenntarthatatlan csökkentéseket eredményezett, mint az önkormányzatok esetében.

Természetesen kellene és valószínűleg lehetne is ésszerűsíteni mind az egészségügy, mind pedig az oktatás területén, a nemzetközi összehasonlítások azonban inkább azt mutatják, hogy mindkét terület alulfinanszírozott" – olvasható a Jelentés a költségvetési trükkökről című füzetben. A közgazdászok állítják, mivel a gyógyító-megelőző tevékenységek finanszírozására a kormány 22 milliárdos fiktív bevételt állított a költségvetésbe, ezt az összeget elő kell teremteni a valóságban is.

Soós Lőrinc, a KSH volt elnökhelyettese a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a szóban forgó tétel azért is gyanús, mert utólag jelent meg bevételként, de hogy honnan folyik be erre pénz, arról ma még senki sem tud semmit.

A konvergenciaprogram keretében 2006 és 2010 között GDP-arányosan a harmadik legnagyobb elvonást az egészségügy szenvedte el. Éppen ezért érthetetlen, hogy a további elvonások miért ezt az ágazatot sújtják – hangoztatják az egészségügyi ágazat képviselői.