Főként a szülészeket viszik bíróságra

Téves lenne a következtetés, mintha az egészségügyi intézmények rosszabbul vagy felületesebben látnák el feladatukat.

Már a sebészeti és szépészeti beavatkozások, illetve a szövődményeik miatt is sok a bírósági ügy, de a jogviták többsége változatlanul a gyermekszülés kapcsán keletkezik. Az utóbbi hetekben az otthon szülés közben fellépett komplikációk, illetve egy haláleset a szabályozatlanságra hívta fel a figyelmet. Elvileg nem kötelező kórházban szülni: otthon, illetve otthonban is lehet, de ennek nincs kidolgozott jogi feltételrendszere. Simon Tamás ügyvéd szerint az otthon szüléssel éppen ez a baj. Az ügyvéd elmondta, a kártérítési perek egyelőre csak a kórházakban történtek miatt indultak. Sághy Mária, a Fővárosi ítélőtábla tanácselnöke szerint a kilencvenes évek óta egyre több az orvosi kártérítési per. Ebben szerepet játszik az 1997-es egészségügyi törvény is, amely részletesen szabályozza a betegek jogait. Hangsúlyozta, hogy a perek számának növekedéséből nem lehet levonni azt a következtetést, hogy az egészségügyi intézmények rosszabbul vagy felületesebben látnák el feladatukat. A bírónő szerint torz képet kapnánk, ha a bíróságra került ügyekből ítélnénk meg a kórházi szülések helyzetét. A bíró csak azokat az eseteket látja, amelyekben probléma merül fel.

A bírónő és Simon Tamás ügyvéd tapasztalatai szerint a szülészeti perekben általában vagy a szülés levezetésének módját vitatják, például azt, hogy valóban szükség volt-e például császármetszésre. A másik tipikus esetkörben azt nehezményezik, hogy a terhesgondozás során nem végeztek olyan vizsgálatokat, amelyekkel a fejlődési rendellenességeket ki lehetett volna szűrni.