Folyamatosan terjed az alattomos kór | Weborvos

Diabétesz: nyolcszázezren nem is sejtik, hogy nagy a baj. Fontos lenne, hogy minél előbb diagnosztizálják a betegséget.

Közel nyolcszázezer diagnosztizált cukorbeteg él hazánkban, és legalább ennyien vannak, akik még nem tudnak róla, hogy diabéteszesek. A betegség egyik legnagyobb veszélye éppen abban rejlik, hogy kevés speciális tünete van, ezért nem derül ki időben. 1980 óta a duplájára emelkedett a kettes számú – felnőttkorban, különösen az elhízottaknál kialakuló – cukorbetegséggel küzdők száma – írja a Magyar Nemzet – online.

Magyarországon hozzávetőleg hét-nyolcszázezer diagnosztizált cukorbeteg él, és még körülbelül ugyanennyien vannak, akik nem tudnak róla, mert még nem derült ki a betegségük. Ez hihetetlenül nagy szám, összesen másfél millió érintett – mondta dr. Barkai László, a Magyar Diabetes Társaság elnöke.

A cukorbetegség igen alattomos, szépen csendben, fájdalom nélkül képes tönkretenni a kis és nagy ereket. A magas vércukorszint nem fáj, nem érzi a beteg, viszont a tartós magas vércukorszint fennállása károsítja a szöveteket, elsősorban az ereket, idegeket.

A legfontosabb kísérő szövődmények a szemészeti elváltozások, az úgynevezett retinopátia, mely vaksághoz vezethet. A másik ilyen kísérő szövődmény a nefropátia, amelynek következtében a vese felmondhatja a szolgálatot. Az idegek károsodása pedig neuropátiát okozhat, amelynek következtében egyebek között kialakulhat a diabéteszes láb kórkép, ez sajnos Magyarországon a végtag-amputációk egyik legfontosabb oka. A nagy erek károsodása pedig a jól ismert kardiovaszkuláris betegségekhez – szívinfarktus, stroke – vezet – húzta alá a szakember, aki hozzátette azt is, sajnos ezek mind-mind olyan kórképek, amelyek egyrészt behatárolják a betegek életkilátásait, korai halálhoz és életminőség-romláshoz vezetnek, és nagyon komoly gazdasági következményeik is vannak: a betegek kezelése hihetetlenül sok pénzt emészt fel az egészségügyi kasszából.

A diabétesz egyik legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy kevés speciális tünete van, így ha időközben nem végeznek alapos orvosi vizsgálatot vagy egy szakmailag is megfelelő szűrővizsgálatot, akkor nem derül ki – fogalmazott dr. Barkai László. Pedig minél hamarabb diagnosztizálják a betegséget, annál nagyobb az esély arra, hogy a betegek teljes életet élhessenek. A szűrés viszonylag egyszerű és gyors, ennek ellenére a szakértő elmondása szerint arra nincsen lehetőség, és gazdaságilag sem helytálló, hogy a tízmilliós lakosságot folyamatosan szűrjük. Azokat kell szűrni, akiknél a kockázat eleve magas.

A magyar életmódot figyelembe véve mi magunk is nagyon sokat tehetünk, hogy kevesebb legyen a beteg. Dr. Barkai László véleménye szerint étrendi és életmódbeli szabályokkal kell küzdenünk az elhízás ellen. Nagyon fontos, hogy azokat, akik eleve fokozott kockázatnak vannak kitéve, folyamatos, célzott vizsgálatokkal kövessük.