Forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást a magyar találmány
Közzétéve: 2010. 12. 27. 08:12 -
• 2 perc olvasásKözzétéve: 2010. 12. 27. 08:12 -
• 2 perc olvasás
Mesterséges intelligencia segítségével megkeresik a kórokozók gyenge pontjait és visszafejlesztik az alkalmazkodó képességüket.

Forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást két fiatal magyar kutató találmánya. A szegedi biológiai központban kidolgozott eljárás lényege, hogy mesterséges intelligencia segítségével megkeresik a kórokozók gyenge pontjait és visszafejlesztik az alkalmazkodó képességüket. A kutatásról tekintélyes tudományos lapok is beszámoltak, köztük a Science magazin. Egy új antibiotikum kifejlesztése évekig tart, a baktériumok viszont néhány hónap alatt ellenállóvá válnak vele szemben. A szegedi kutatók találmánya éppen ezt akadályozza meg.
A berendezés egy számítógépes algoritmus segítségével naponta több száz kombinációban teszteli a baktériumok elleni hatóanyagokat. "Egy mesterséges intelligencia-eljárás segíti megtalálni azt az antibiotikum-keveréket, ami képes megölni a baktériumokat" - ismertette Papp Balázs, a Szegedi Biológiai Központ kutatója. A laborban a kólibaktériumon fejlesztik ki az eljárást, amelyet reményeik szerint egy napon a gyógyszeripar veszedelmes kórokozók ellen is hasznosítani tud majd. "A mi célunk alapvetően nem új készítményeket, gyógyszerkészítményeket létrehozni, hanem valamilyen formában lelassítani az alkalmazkodóképességét ezeknek a baktériumoknak" - mondta Pál Csaba, kutató.
A Szegedi Biológiai Központ főigazgatója szerint a kórokozók alkalmazkodóképességének csökkentése áttörést hozhat a világ gyógyszergyártásában, mert a már meglévő antibiotikumok megfelelő keverésével lehet új, sokkal hatásosabb gyógyszereket előállítani" - mondta Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója.
A két fiatal magyar tudós angliai kutatói állást adott fel azért, hogy részt vehessen a szegedi biológiai programban. A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben indult Lendület programjában rajtuk kívül még tízen döntöttek a hazatérés mellett. Az Akadémia az idén 300, jövőre pedig már 600 millió forintot szán a külföldön dolgozó magyar kutatók hazacsábítására.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek