Fűnyíróelv a cukorbetegeknél

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

A cukorbetegek diétája sokaknak megfizethetetlen, nem korrekt megbüntetni őket, ha rosszak az eredményeik.

Júliustól nem kaphat korszerű inzulinos kezelést, akinél egy év alatt kétszer magas cukorértéket mérnek. Hétről nyolcra emelték a küszöbértéket – ennyit ért el a diabétesz szövetség az új rendelkezés kapcsán: a korszerű kezelés megvonásával büntetik nyártól azokat, akik egy év alatt kétszer rossz értéket produkálnak a cukorteszten. Mint a lap korábban megírta, júliustól ellenőrzik a szénhidrátfogyasztást, aki elbukik a teszten, egy év után szerezheti vissza a támogatást – olvasható a Délmagyar – online oldalán.

A tervezettnél tehát végül eggyel magasabbra emelték az értékhatárt – ettől azonban még sok cukorbeteget hoz kellemetlen helyzetbe a szigorítás. Az érintettek szerint ugyanis nem ritka, hogy valakinek önhibáján kívül magas a cukra: vagy anyagi helyzete nem engedi meg a diétát, vagy hiába tesz meg bármit, nem ér el eredményt.

Sportolóként diagnosztizálták nálam a diabéteszt, vagyis hiába az életmód, és az, hogy az ember nincs elhízva, van, amikor nem tehet a betegségéről – mesélte fórumukon egy érintett.

Hasonló tapasztalatai Berki Violának, a Tisza-parti Cukorbetegek Közhasznú Egyesülete elnökének is vannak. Mint mondta, nem ritka, hogy valaki képtelen lefogyni, bármit is tesz érte. De az is tény, hogy sokaknál a lustaság az egyetlen probléma. Vagy az életkor.

Egyesületünk tagjainak 80 %-a nyugdíjas. Őket szinte képtelenség rávenni a változtatásokra. Hiába mondjuk nekik, hogy a fizikai aktivitás leviszi a cukrot, megnézik az uszodai belépők árát, és úgy döntenek, inkább nem mennek. Szomorú, de még az ilyen döntéseknél is a pénz beszél – mondta Berki Viola, aki főállásban élelmezésvezető, így tisztában van azzal, mennyire nehéz összeállítani a cukorbetegek diétáját – pláne, ha ehhez más betegség is társul, ami elég gyakori. Sok gyümölcs, sok joghurt, kevés korpás kenyér – az egészséges étel bizony drága, amit egy kisnyugdíjas nem tud megfizetni – nyilatkozta Berki Viola.

Ez az érintettek legfőbb érve a döntés ellen. Internetes fórumunkon többen felhívták a figyelmet: nincsen minőségi, egészséges élelmiszer elérhető áron. Míg egy normál, vizes zsemle például 9 forint, a korpás 60. A diabetikus élelmiszerek kétszer–háromszor annyiba kerülnek, mint a hagyományosak. A dietetikusok által javasolt zöldség- és gyümölcsfogyasztás a legtöbbeknek megfizethetetlen.

Holzinger Gábor, szakvezető főorvos szerint akit a korszerűbb analóg inzulinról a jövőben leállítanak, azt a rugalmasabb életmód lehetőségétől fosztják meg. – Ennek a hatása jobban hasonlít az egészséges ember inzulintermeléséhez, így a beteg az étkezéshez inzulinozik, nem pedig az inzulinozáshoz étkezik. Ez egyáltalán nem mindegy – fogalmazott a szakember, hozzátéve: a cukorbetegeknek jelenleg csupán 30 %-a ismeri az új kezelési rendszert, ők viszont, ha már megszokták, biztosan veszítenek azzal, ha ismét humán inzulint kell adniuk maguknak.

A főorvos nem ért egyet azzal, hogy fűnyíróelvszerűen vennék el mindenkitől a korszerű kezelés lehetőségét. Nem mindenkinek azonos a célértéke, vagyis más számot fogadnak el egy fiataltól, mint egy időstől. Előbbinek még évtizedeket kell egészségesen élnie, vagyis szigorúan kell venni a mért számokat, míg egy nyugdíjasnál lehetünk megengedőbbek, és még a 8-as cukorértéket is elfogadhatónak tarthatjuk – emelte ki Holzinger Gábor.

A szaktárca nem ilyen megengedő: 8-as értéknél oda a bizalom. Persze a betegnek még ekkor is van lehetősége analóg inzulint kapni – ha kifizeti. Az 50 %-os támogatásmegvonással azonban kúránként közel 20 ezer forintos kiadással kell számolnia, amely állapottól függően lehet, hogy csak egy–két hétre elegendő.