Fürdőfejlesztési dilemmák

A részletes szakmai javaslatokat tartalmazó lobbianyagot már eljuttatták az illetékes minisztereknek.

A fürdőberuházások támogatási gyakorlatának átgondolását, többszintű fejlesztési stratégia kialakítását, a fürdőszabályozás átalakítását, továbbá egységes feltételrendszer kidolgozását kéri a kormánytól a Magyar Fürdőszövetség.

A szövetség a magyar egészségturizmus problémáinak megoldását már csak azért is különösen aktuális kérdésnek tekinti, mert 2011 az egészségturizmus éve lesz Magyarországon, az ágazat pedig hazánk húzó turisztikai termékévé válhatna a következő években.

A hazai fürdők évente mintegy 23-24,5 millió látogatót fogadnak, a nettó árbevételük 2008-ban meghaladta az 50 milliárd forintot. "A fürdők számára jelenleg az egyik legnagyobb problémát az elavult szabályozási környezet jelenti. Az üzemeltetésüket szabályozó 1996-os rendelet ugyanis elavult, mert a kihirdetése óta eltelt közel másfél évtizedben megjelent műszaki, technológiai újításait egyszerűen nem kezeli" - mondta a Világgazdaságnak Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke, a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő ügyvezető igazgatója.

Elmondása szerint szintén gondot okoz az EU-s szabványok alkalmazása, amelyek betartása elvileg kötelező, de legtöbbjük nem elérhető magyar nyelven, és az idegen nyelvű szakkifejezések értelmezése még a szakmabeliek között sem egyértelmű.

A harmadik szabályozásbeli gond a csúszdákat érintő 7/2007-es rendelet, amely szerint az eszközöket a mutatványosokra vonatkozó előírások alapján kell működtetni.

Az ügyvezető elnök szintén problematikusnak látja, hogy - bár a gyógyvízzel rendelkező fürdők szolgáltatásai között fontos szerepet tölt be a gyógyítás és a rehabilitáció - az OEP alulfinanszírozza ezeket a kezeléseket, súlyos nehézségeket okozva ezzel az üzemeltetőknek a fenntartás és különösen a fejlesztés terén.

A gyógykezeléseket nyújtó hazai fürdőlétesítmények mind a mai napig a 2007-es OEP-támogatási összegekkel működnek, a támogatottság százalékos mértéke pedig folyamatosan csökken. Vancsura Miklós szerint ez annak ellenére komoly gond, hogy a fürdők 50 milliárd forintos árbevételéből csupán 3,8 milliárd jön az OEP támogatásából, mivel a támogatás csökkenése hátrányosan érinti a társadalom egy részét, a betegeket. A szövetség ezért egy hosszú távon fenntartható finanszírozási rendszer kidolgozását javasolja.

De nemcsak a szabályozás nehezíti meg a fürdők működését, hanem gyakran a saját maguk életét keserítik meg olyan meggondolatlan beruházásba vágva, amelynek megtérülése igencsak kérdéses.

A fürdőszövetség mindent egybevetve azt szeretné, ha egy áttekinthető, versenysemleges támogatási rendszert alakítanának ki, amely a meglévő fürdők minőségjavítására, újrapozicionálására, szolgáltatásfejlesztésére helyezné a hangsúlyt. Teljesen új fürdő létesítését csak különösen indokolt esetben javasolnák támogatni.

A szövetség szerint kizárólag olyan beruházást szabad támogatni, amely turisztikai szempontból indokolt, valós piaci igényeket elégít ki, és gazdaságilag fenntartható.